Slavoj Zizek 3 legjobb könyve

Sokan a jelöltek, de kevesen a kiválasztottak. Napjaink pragmatikusabb filozófiájában a srácok szeretik zizek o Noam Chomsky Olyan hivatkozásokká válnak, amelyekre mindenki odafigyel, és mindenki idéz. Kibővített érdemekről van szó. Valamint a kapacitás kérdése, több mint szintézis, a tisztánlátás kérdése a szegmentált információk és az érdeklődő tudás által megtorpedózott világ számára.

A múltban a filozófusok világították meg a sötét világot. Ma a gondolkodóknak sokkal összetettebb feladata van. Mert a bölcsesség legszélsőségesebb határát elérve, tudásból és információból átlépünk az ellenkező pólus másik oldalára, hogy téves információval, hírbeszéddel és a fogyasztó ízlése szerint szelektív igazsággá alakított valósággal maradjunk.

Nincs senki, aki szinte bármiben megbízna napjaink ideológiáiban, gondolataiban vagy etikájában. Éppen ezért Zizek ebben az esetben arra hív bennünket, hogy elmélyüljünk egy kritikai látásmódban a XNUMX. század ideológusaitól visszafelé. A XNUMX. század leginkább ideológiai felfogásában elveszettnek tekinthető. Így más időkben csak a filozófia dolgozott, és a jelenlegi irodalom, amelyet a még mindig éber és dühösen kritikus elmék mutattak be, és amelyek éppoly szükségesek, mint a prozac ahhoz, hogy az értelem a helyén maradjon.

Slavoj Zizek által ajánlott 3 legjobb könyv

Baj a paradicsomban. A történelem végétől a kapitalizmus végéig

A cím "paradicsomja" a demokratikus és liberális kapitalizmus, amelyet évtizedek óta a lehető legjobb társadalmi rendként árulnak nekünk, a "problémák" pedig természetesen annak a szellemnek a láncai, amely jobb név híján , hiszen Évekkel ezelőtt gazdasági válságnak hívtuk. Slavoj Zizek a segítségünkre van új művével, ahol világos stílusával, valamint a tudományosság és a populáris kultúra utánozhatatlan keverékével pontos diagnózist kínál nekünk ennek a társadalmi és politikai pillanatnak, amely egyre passzívabb szerepre ítéli az állampolgárokat. .

Ernst Lubitsch homonim filmjéből kiindulva Zizek öt nagy részből álló elemzést kínál nekünk: a kapitalista rendszer alapvető koordinátáinak diagnózisát, példának véve azt a hatalmas kulturális sokkot, amely Dél-Koreában a digitális világ felbomlásával történt. ; egy kardiognózis, a rendszer "szívének ismerete" három karaktertől, akik beleásták magukat a legsötétebb zugaiba: Julian Assange, a katona Chelsea Manning és Edward Snowden; egy prognózis, amelyben a liberális kapitalizmus és a vallási fundamentalizmus (amelyet ugyanannak az éremnek a két oldalaként ábrázol) hamis dichotómiáját elutasítja; és egy epignózist, ahol új szervezeti formákat javasol, amelyekkel le lehet küzdeni ezekkel a "kreatív" pénzügyekkel, amelyek a gazdaságot egy gigantikus kaszinóvá változtatták, amelyben nem mindenki játszhat.

A könyvet egy függelék zárja, amelyben Zizek a közelmúlt emancipációs küzdelmeit (az arab tavasz, Görögország, Ukrajna) az Új Világrend elleni lázadásként kezeli.

Zizek, aki intellektuális promiszkuitásával megtanított minket megérteni Freudot vagy Nietzschét azáltal, hogy Jaws vagy Mary Poppins szemüvegén keresztül olvassa őket, most Lubitsch és Hegel, Batman és Lacan, Chesterton és Kant által írt Lubitsch és Hegel, Batman és Lacan által hív meg bennünket, hogy reflektáljunk a legközvetlenebb válságunkra. , egy olyan könyvben, ahol a kellemesség nincs ellentétben a mélységgel, sem a harciasság az iróniával, és ahol hangjának erélyessége felülkerekedik a neoliberális és politikailag korrekt diskurzusokon, amelyek verbálisaikkal el akarnak temetni bennünket.

Mint egy tolvaj fényes nappal

Žižek felveti korunk egyik kulcskérdését: mi legyen a filozófia szerepe a kortárs problémák kezelésében? És konkrétabban: milyen típusú filozófusokra van szükségünk, olyanokra, akik "megrontják" az ifjúságot és elgondolkodtatják őket - mint Szókratész - vagy "normalizálókra" - mint Arisztotelész -, akik megpróbálják összeegyeztetni a filozófiát a kialakult renddel?

Žižek szerint a filozófiának meg kell küzdenie az egyre erősödő nihilista renddel, amelyet az új szabadságjogok területeként akarnak eladni nekünk, ez a világtalan civilizáció, amely nyilvánvalóan érinti a fiatalokat. A populizmus vagy a vallási fundamentalizmus alternatíváival szembesülve Žižek új emancipációs zónák kiépítését javasolja, kezdve a városokkal – amelyek közül Barcelonát említi példaként – a patriarchális uralom megszakítását, a materializmus igazolását és egy új társadalom feltalálását. amely kijavítja a kapitalizmus és a kommunizmus hibáit.

Žižek harciasabb és tisztább, mint valaha, a kapitalizmus agóniájának sziréna dalaira figyelmeztet, amely legújabb ideológiai evolúciójában hamis szabadságot kínál nekünk abszolút alávetettségünkért cserébe, ebben a „poszthumán” korszakban, amelyben lehetőségünk van. egyéniségünket csak emancipációs és egalitárius társadalmi evolúció végrehajtásával nyerjük vissza.

Világjárvány: A Covid-19 megrázza a világot

Sürgős elmélkedés a koronavírus-válságról. A politikával, a gazdasággal, a félelemmel és a szabadságjogokkal való kapcsolatáról. A járvány terjedése és a modern társadalmak társadalmi-gazdasági modellje kapcsolatáról. A COVID-19-ről, mint utolsó figyelmeztetésről a világ jövője felett fenyegető ökológiai válsággal szemben.

Arról, hogy ne maradjunk abban a puszta naiv elmélkedésben, hogy ez a válság miként tanít meg minket arra, ami igazán lényeges a mindennapi életünkben, hanem tovább kell mennünk, és el kell gondolkodnunk azon, hogy a liberális-kapitalista Új Világrendet milyen társadalmi szerveződési forma váltja fel. Hogyan változtatja meg a járvány nemcsak a mi életünket, hanem az egész társadalmat? A szerző a könyvből származó összes világméretű jogdíjat az Orvosok Határok Nélkül nevű civil szervezetnek utalja majd.