Figyelmeztetés a navigátorok számára, ennek a regénynek a szinopszisa egy másik regény lehet. De fontos dolgokat nem magyaráznak meg így, puszta szintézis kegyére. Ha az ügyben, a cselekményben vagy a szereplők motivációiban kell újrateremteni, akkor a szinopszisból kell újrateremteni. Minden jó történet örök visszatérés, körkörös hatás vagy végtelen tükrök játéka, amely sokat ad magából, és ami lehetetlenné teszi az összefoglalást.
Valóságos cselekményt nem lehet beállítani egy olyan forgatókönyvbe, amely nem szemléli azt az egyetemes centripetális erőt, amely az onanizmus, az önzés, a köldökség és legfeljebb az etnocentrizmus között van, amely örömmel fedi a fentieket, mint egy kiterjedt köpeny. A kérdés az, hogy az, amit látunk, amit örömmel szemlélünk, hogyan von le attól, ami vidám, ha újra felfedezzük mások reflektorfényei közül. A többiek, igen, mindazok, akik úgy mesélik el az életüket, mintha aszeptikus kalauzok lennének a Prado Múzeumban.
Ez a regény egy szerencsétlen nemzedék négy művészéről szól, akik álmaik és eszményeik elvesztése után egy garázsban találják magukat, ahol egy szép napon megjelenik egy furcsa lény, és baljós egyezséget ajánl nekik.
Ez a regény egy Spanyolországba szerelmes finn író, Folke Ingo életéről szól, aki történetesen az előbb említett négy típus kalandjainak szerzője.
Ez a regény a karakterek változatos csoportjáról szól, akik a lábjegyzetek alapján apostillel és kommentálják Folke Ingo szövegét: spanyol fordítójáról, finn anyjáról, a Bölcsészettudományi Minisztérium bürokrata professzoráról, az egyik művész szüleiről, akiket bezártak. a garázs, a Club de Amigos de Gregorio Morán elnöke és egy sajátos Santa Coloma de Gramenet mozi klub egykori igazgatója.
Ez a regény pszichofóniák sorozatáról szól, amelyben végtelen számú történelmi személy jelenik meg, akik lázadókból, meggyilkolt idealistákból, forradalmi vezetőkből, államfővé vált gerillákból, felbérelt puccsistákból és diktátorokból állnak a világ minden tájáról. Agostinho Netótól Lumumbáig. Francótól Mussoliniig.
Ez a regény a politikai utópiákról és a rideg valóságokról szól, ahol Klaus Barbie, Modiano, Kadhafi, Bing Crosby, ColaCao, Los Conguitos, Mauriat, Mauriac, Maurois, Cannon nyomozó, a CNT, Sanders Kentucky sült csirke ezredese, José Luázis López és Joseph Beuys sok más mellett.
Ez egy regény - ahogy a címe is mutatja - a kínai bivalyévről szól, amely 1973-ra esett, de a korábbi és az azt követő évekre is, például 1961-re és 1985-re.
Ez egy regény arról szól, hogy… Kedves olvasó, jobb, ha abbahagyja a kérdezősködést, és rögtön belevág ezekbe az oldalakba. Az élvezet, a nevetés, az érzelmek, a rácsodálkozás garantált. Mert ez amolyan totális regény, kimeríthetetlen találékonysággal, pop levegővel és féktelen műveltséggel megírva. Vidám és megindító történetmesélés, politikailag radikális és esztétikailag felforgató.
Egy könyv, amely új előrelépést jelent Javier Pérez Andújar csodálatos és egyedülálló irodalmi pályafutásában, a mesztic barcelonai és külvárosi író, az újságos-kultúra, a populáris mozi és a magas irodalom előítéletek nélküli érvényesítője. Mindezeket az összetevőket egyesítve a valóság költői érzése, azzal A bivaly éve káprázatos könyvet írt mindannyiunkról.
Most már megvásárolhatja a "A bivaly éve" című regényt Javier Perez Andujar, itt:
