A jelenlegi japán irodalom elĂ©ri a Nyugatot, mindig a káprázat vezeti Murakami ellentĂ©tben áll az irodalmi Nobel -dĂjjal annak ellenĂ©re, hogy több milliĂł lelkes olvasĂłja van. De sok más japán szerzĹ‘ felĂ©breszti ezt a mágnesessĂ©get kĂĽlönleges ritmus, spiritualitás Ă©s szĂ©psĂ©g, amit minden japán Ăşgy Ărják, hogy ötvösök leveleket kĂ©szĂtettek bármelyik tĂ©májában.
Kawabata egyike azoknak a huszadik századi ĂrĂłknak, akik varrni kezdtek a keleti Ă©s nyugati kultĂşrák között, hogy regĂ©nyeit az egyre interaktĂvabb világok szintĂ©zisekĂ©nt ajánlják fel. Natsume Soseki KĂ©tsĂ©gtelenĂĽl ez volt Kawabata spirituális Ă©s tragikomikus közötti ihletet adĂł munkáinak eredmĂ©nyekĂ©nt az egyik legabszolĂştabb utalása abban az egzisztencializmusban, amely lĂrával van megtöltve az allegorikus, ha nem közvetlenĂĽl a mesĂ©s között.
ElĂ©rhetetlen mestersĂ©gĂ©vel, Soseki ĂşjĂtĂł szellem a korabeli távol -keleti irodalomban. Az olyan áramlatokat, mint a szĂĽrrealizmus vagy a modernizmus megĂşjulĂł törekvĂ©se, elmĂ©leti alapjaik szerint már feltárta ez a világ másik vĂ©gĂ©rĹ‘l Ă©rkezett ĂrĂł, aki regĂ©nyeit mĂşlhatatlanná tette.
Natsume Soseki legjobb 3 ajánlott regénye
kokoro
A tanĂtvány Ă©s a tanĂtĂł a legkevĂ©sbĂ© elkĂ©pzelt mĂłdon talált. A nagyon távoli nemzedĂ©kek szereplĹ‘i közötti barátság, akiknek interakciĂłja során közelebb kerĂĽlĂĽnk egy gazdagsághoz, amely többet szolgál majd azoknak, akiknek mĂ©g van egy kis idejĂĽk. És Ă©ppen ezĂ©rt hamar rájövĂĽnk, hogy Sensei, a tanĂtĂł cĂ©lja nem más, mint hogy idejĂ©t az emberi lĂ©nynek tegye. Ă–nmegtagadás a vasbarátság kettĹ‘s arcával. A szerzĹ‘ saját Ă©letĂ©nek rövid idĹ‘n belĂĽl kĂ©szĂĽlt regĂ©nye.
S a jelenettel valĂł kĂĽszöbön állĂł távozás ezzel a felfogásával Ăşgy tűnik, Soseki elhagyta a lelkĂ©t ebben a törtĂ©netben kĂ©t mindent felĂĽlmĂşlĂł karakterĂ©vel.Izgalmas jelenetekkel, amelyek egyben azt a humorĂ©rzĂ©ket is felĂ©bresztik, amelyet Soseki mindig is tudott kezelni, pĂ©ldával nyitjuk meg magunkat a vallomás, mint tanĂtás elĹ‘tt. Sensei brutális Ĺ‘szintesĂ©ge vallomáskĂ©nt egy fiatal fĂ©rfival, aki a már elhagyĂł Ă©letet kĂ©pviseli.
Mert a tanĂtások között azt is szĂĽksĂ©gesnek találjuk, hogy megszabaduljunk az öreg bűnössĂ©gĂ©tĹ‘l. MindennĂ©l jobban, mert a bölcs ember, aki most van, Ĺ‘ is az a naiv, aki elveszett az Ăşt közepĂ©n.macska vagyok
Egy regény, amelyben a macskává varázsolt narrátor egy olyan állat természetességével járja át a jeleneteket, amely éppolyan figyelemreméltó, mint egy macska, de végül a legdurvább klasszicista paródiához szolgálja a zárt ajtók mögötti sztorit. Mert a macska mindent lát, és mindenről beszél nekünk, gondolatainak vidám szenzációjával, amely az emberiség nevetségességének megnyilvánulására irányul. A Kushami a környezetükben elismert család.
De mint minden családban, Ă©s mĂ©g inkább a talmi dĂszekkel dĂszĂtett polgári környezetben, a benne lĂ©vĹ‘ mosott rongyok minden szereplĹ‘jĂ©nek lelkiismeretĂ©t bűntudattal, az Ĺ‘ket mozgatĂł nevetsĂ©ges önzĂ©ssel Ă©s kimondhatatlan szenvedĂ©lyekkel tarkĂtják.Az a császári Japán, amelyben a cselekmĂ©ny mozog, lesz az a jelenet, amelyen a macska is elmĂ©letezik. Annak Ă©rdekĂ©ben, hogy vĂ©gĂĽl megtaláljuk egymás groteszk viselkedĂ©sĂ©nek kĂ©nyszerĂtett illeszkedĂ©sĂ©t az egyĂ©n számára kĂ©pletekkel, konvenciĂłkkal Ă©s nyugtalanĂtĂł formalizmusokkal teli társadalomban.
botchan
Egy karakter, aki távoli helyzetĂ©ben mĂ©gis a modern nyugati irodalom nĂ©hány nagy karakterĂ©vel köt össze (Ă©s tĂşl sok vĂ©letlen van ahhoz, hogy ne vegyĂĽk figyelembe a közvetlen befolyást). TĂłl tĹ‘l Ignatius reilly átmegy Holden caulfield fel kĂnai. Irodalmi kĂ©pzeletĂĽnkben minden felforgatĂł tĂĽkörre találhat az elĹ‘zĹ‘ Botchanban, minden bizonnyal kalandosabb, mint a jelzett replikák, de ugyanolyan ellentmondásos karakterrel. Mert Botchan professzornak meg kell mutatnia a tanĂtásba vetett hitĂ©t, azt a hivatását, hogy felvilágosĂtsa a hallgatĂłkat.
MĂ©gis, sajátos ingerlĂ©kenysĂ©ge, világlátása Ă©s savas humora vĂ©gĂĽl felbukkan nĂ©hány gyerek elĹ‘tt, akik hamarosan felfedezik benne a kiábrándult fickĂłt, aki minden motiváciĂł nĂ©lkĂĽl ott van. Mint oly sokszor, az ilyen tĂpusĂş, a nihilizmus kĂĽszöbĂ©n állĂł karakterekben vĂ©gĂĽl a sztoicizmus álarca alatt fedezzĂĽk fel azt a tĂşláradĂł emberisĂ©get.