Az olvasók széles körének Mo yan (és az újak, amelyeket beépítenek) a szerző neve egyszerűen kínainak hangzik. Pedig az álnév jelentése "ne beszélj", szándéknyilatkozat valaki, akinek azt tanácsolták, hogy ne beszéljen Mao Ce -tung idejében.
És Guan Moye, aki annak a fiúnak a neve volt, aki követte a szülői tanácsokat a csend kényelméről, végül megfordította történetét, hogy ahelyett, hogy beszélne, arról ír, amiről akar.
Valójában, amikor Guan Moye bevonult a kínai hadseregbe, úgy tűnt, hogy tökéletesen magába foglalta a hallgatás és az alávetettség doktrínáját. Amíg ugyanebben az időszakban, állama szolgálatában, írni kezdett...
Ő maga ismeri fel a befolyásokat Gabriel Garcia Marquezaz Tolsztoj vagy Faulkner, de Mo Yan végső irodalmi sodródása egy tagadhatatlan lenyomatú alkotássá nyúlik ki, amely bár úgy tűnik, hogy tökéletesen beleilleszkedett a kínai formákba és hagyományokba, nagyszerű pontra vagy egyetemes szándékra tesz szert a kritikus szemléletnek köszönhetően olykor, amely mindig mélyen empatikus a lelkével. karakterei, és teljesen mesterien elsajátította a cselekmény tempóját, amelyet időnként kronológiailag is fel lehet osztani, hogy megteremtse az elbeszélt eseményekkel kapcsolatos szokásos irodalmi elvárást.
Mo Yan legjobb 3 ajánlott könyve
Nagy mellek, széles csípő
E cím alatt egy olyan regény bemutatása, amelynek állítólag egy olyan ország történelmébe kell mélyednie, mint Kína, már előretörést vár egy olyan állam számára, amelyet bizonyára néha elismernek cenzúrájáról és ideológiai szűkösségéről.
És természetesen a történet feminizálásáról is szó van, innen származik Shangguan Lu címe és kiemelkedése, valamint szüntelen keresése a férfi gyermek után, akit összegyűjthet.
az emberi jogok teljesen ingyenesek, és minden társadalmi vagy politikai cselekvésre tökéletesen alkalmasak.
És végül meglátjuk az ember erejét a machizmus igája alatt, egy ragyogó portré, amely buzdít és provokál, felszabadít és felismeri az értéket. Még többet írótól, férfiasan ...
A nő meglepő bánásmódja miatt, és maga a történet miatt, amely cselekmény szempontjából is elhozza őket, ezt a legjobb regényének ismerem el.
Vörös cirok
A cirok termesztését nem kell elidegenítő tevékenységként értelmezni. És a körülmények, amelyek körülveszik ezt a különleges gabonát termelő negyedik országot, végül elidegenítenek.
És ebben az esetben a cirok az elidegenedés és a rabszolgaság zseniális metaforája, amelyet Mo Yan hozott ebbe a regénybe. Időnként egy olyan mese felhangjával, amely megment egy jelenetet a kínai Shangdong tartományból a japán invázió idején, máskor pedig a húsok nyílt feljelentése, amely hajnaltól alkonyatig nyílt, cserébe olyan szlogenekért, amelyek nem táplálkoznak.
Az élet, mint lemondás, önmegtagadás a jelenlegi vezető javára. A vörös mezőket könnyed légáramlatok lengették, mintha egy város emlékét idéznék.
A nyüzsgő és szívszorító jelenet közepette az olyan szereplőket, mint Yu parancsnok és szeretett Jiu'er, az apja figyelmen kívül hagyta a családi jólét érdekében, eladták és felháborodtak a lélekben, amíg a vörös cirok fel nem veszi a vér árnyalatát...
Az élet és a halál megvisel
Ximen Nao, egy gazdag, nagy birtokokkal rendelkező kínai család pátriárkája megszólaltatja a szerző hangját, hogy egyedi módon mesélje el, mi lett a családjával...
Mivel Ximen Nao meghalt, egyszerűen nem akarja elszalasztani a könyv adta lehetőségét, hogy megmutassa nekünk dicsőségét és nyomorúságát. A háziállatok szemén járva, hogy ne fedezzék fel, Ximen különféle kisebb reinkarnációkat használ, hogy sétáljon végig a 20. század emblematikus gazdag családján. A végén pedig az ezredvégi Kína hagyományos portréját élvezzük, miközben az elbeszélő állatokon keresztül élvezzük az allegorikus látásmódot. Merész, szórakoztató és teljesen ajánlható regény.
