NĂ©hány tĂ©tova irodalmi kezdet után a törtĂ©nelmi fikciĂł Ă©s a jelenlegi romantikus műfajok között (ilyen rĂłzsaszĂn narratĂvák) Hilary terĂtĹ‘ vĂ©gĂĽl a törtĂ©neti konszolidált szerzĹ‘je lett.
Ennek a műfajnak az Ă©gisze alatt kĂ©t alkalommal nyerhetett kĂ©t kĂĽlön Booker-dĂjat. Ez a dĂj a világ legszĂ©lesebb körben beszĂ©lt nyelve miatt megĂ©rdemelt presztĂzse azon alapszik, hogy kĂ©pes meglepetĂ©st okozni, Ă©s nem engedni a a reklám állĂtásai (legalábbis nem mindig).
És valami hasonló történt magával Hilary-vel is. bár az övé tájékozódás a történelmi cselekmények felé Már akkor is egyértelmű tendenciának tűnt, hogy évszázadokon át képes változni, mindig bőséges dokumentációval, amellyel minden forgatókönyvet kellő időben el lehet forgatni, a meglepetés és az olvasás örömének örömteli gyakorlatát feltételezi civilizációnk bármely múltbeli pillanatának szerelmesei számára.
Egy romantikus ponttal, amely idĹ‘nkĂ©nt megmutatja, ki lehet az egyik referenciája, Ă©snagyszerű Walter ScottHilary mindig is tisztában volt azzal az informatĂv aspektussal, hogy a mĂşlthoz valĂł bármilyen közelĂtĂ©snek gyĹ‘znie kell a környezet olyan aspektusában, amelyet a törtĂ©nelmi regĂ©nyek olvasĂłi Ă©rtĂ©kelnek a maga Ă©rtĂ©kessĂ©gĂ©ben, a meglepĹ‘ rĂ©szletessĂ©gĂ©ben, az Ăşj árnyalatban, amelyet egy olyan szerzĹ‘ tár fel, aki ismeri az idĹ‘belieket. aki minden Ăşj regĂ©nyĂ©ben megprĂłbálja Ă©s kĂ©pes bevezetni mindazt a gazdagságot.
A 3 legjobb Hilary Mantel könyv
A farkas udvarában
Ez az, ami mindig megtörténik a jó időtlen könyvekkel, és az újrakiadások megszaporodnak. Ennek az eredetileg 2009-ben megjelent regénynek pedig már volt ideje, hogy néhány évvel azután, hogy először látott napvilágot, újra a nagyközönség elé kerüljön.
VIII. Henrik alakja a spanyolországi katolikus uralkodókéhoz hasonló népszerűségnek örvend. Ez az angol uralkodó körül a Brit-szigetek történetének leggörcsösebb körülményei voltak, amelyek mindig ki voltak téve az államok közötti kapcsolatoknak, egyesüléseknek, szétválásoknak és egyebeknek.
Ebben a regényben találjuk a szerencsétlen Catalina de Aragónt, akit egy hűtlen uralkodó (talán a férfi örökös utáni sikertelen keresése miatt) a feledésbe merült.
A hanyatlásba esett dinasztikus kapcsolaton tĂşl azonban az 1520-ban keltezett törtĂ©net Cromwell figurájára összpontosĂt, a királyi klikk legbefolyásosabb szereplĹ‘jĂ©re, aki a legjelentĹ‘sebb politikai szemĂ©lyisĂ©g lesz, aki maga az uralkodĂł fölött áll, Ă©s döntĂ©seinek vĂ©delme alatt áll. Anglia törtĂ©nelme olyan pályát fog bejárni, amelyrĹ‘l korábban elkĂ©pzelni sem lehetett.
egy királynĹ‘ a szĂnpadon
Ha az "A farkas udvarában" cĂmű regĂ©nyben a szerzĹ‘ elsĹ‘sorban Cromwell szerepĂ©t közelĂti meg a karakter sajátosságainak ragyogĂł árnyalataival. EzĂşttal nĂ©hány Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb, a titokzatos Ă©s transzcendentális Ana Bolena alakjának felbukkanásához megyĂĽnk. Ez a királynĹ‘i hitvesnĹ‘ határozottan beavatkozott a protestáns Anglia felĂ© valĂł átalakulásba.
TermĂ©szetesen az Egyházzal Ă©s azokkal, akik vĂ©dtĂ©k azt, ahogy Angliában megalakult, olyan könnyű vádakhoz vezetett, amelyek a kivĂ©gzĂ©sĂ©vel vĂ©gzĹ‘dtek. Mint mindig, Hilary Mantel is rĂ©szletesen kidolgozott Ă©s árnyalatokban gazdag krĂłnikás lesz, aki mindig Ă©lĂ©nk benyomást kelt a gyakran közölt törtĂ©net szereplĹ‘irĹ‘l, helyszĂneirĹ‘l, motiváciĂłirĂłl Ă©s rejtett aspektusairĂłl.
A guillotine árnyéka
Minden országnak megvan a maga fekete története az elmúlt évszázadok történetében. Ami a törvényként vagy vérontás által gyakorolt ​​kegyetlenséget illeti.
Franciaország esetében a guillotine képe sokkal inkább kapcsolatba kerül a francia forradalommal, mint megalkotója, az orvos Guillotine. És ez az, hogy a tizennyolcadik század utolsó évtizedében Franciaország úgy vágott fejet, mintha hagymatermés lett volna (a hátborzongató vicc megéri valami ilyen távoli dologért).
Ebben a fenyegetĹ‘ környezetben, bármilyen bűncselekmĂ©nynek vagy tekintĂ©lyt sĂ©rtĹ‘nek tekintett cselekmĂ©nyĂ©vel szemben, Jaques Georges Dantont fedezĂĽnk fel, aki a francia forradalom egyik alapvetĹ‘ szereplĹ‘je, Ă©s vĂ©gsĹ‘ soron ugyanazon ĂĽgy mártĂrja.
Vele szemben Robespierre, akivel eszmĂ©nyt osztott, de akinek energikus vĂ©delmĂ©ben, amely nagyobb erĹ‘szak felĂ© fordulhat, Danton a vita közĂ©ppontjába kerĂĽlt. A vĂ©gsĹ‘ megoldás az volt, hogy Dantont Ă©s a Franciaország törtĂ©nete Ă©s a regĂ©ny egy másik rendkĂvĂĽli fĹ‘szereplĹ‘jĂ©t: Desmoulinst eltávolĂtották. Mindaz, ami idĹ‘közben törtĂ©nt, lenyűgözĹ‘ narratĂvává válik ennek a regĂ©nynek.