A 3 legjobb könyv Herta Müllertől

A német irodalomban mindig is rengeteg érdekes műfajú író található, az egzisztencialista elbeszélők túlsúlyával, természetes kontextusba helyezésükkel romantikus, realisztikus, szimbolikus áramlatokban vagy bármi, ami minden történelmi időszakban megfelelő.

Úgy tűnik, hogy a germán minden szépirodalmi vagy non-fikciós műfajban összekapcsolódik ezzel az ismeretelméleti ponttal a lét felfogása felé.

Lehet, hogy mélyen hangzik, és az is. De a jó író erénye abban rejlik, hogy ezt a maradékot hagyja bármily narratív területen, amelyre körül van írva. Tól től Goethe és Schopenhauer Nietzsche és felnyúlva Hermann Hesse, Günter Grass, vagy miért ne Patrick Suskind o Michael Ende.

Tehát elemezze a legjobbat Herta Muller Feltételezi, hogy ebbe a mély örökségbe lépni, mint a kreativitás sebét egy olyan Európa szívéből, amely sok hullámvölgynek van kitéve. Egy örökség, amellyel az írók kénytelenek voltak krónikásként fellépni.

És lényegében Herta Müller az őstörténet krónikása szinte mindig Romániára összpontosított, sötét időivel, megbékéléseivel és mindig a sok történelmi viszontagság közepette előrehaladó emberek bizonyságtételével.

Herta Müller legjobb 3 ajánlott könyve

Alföldön

A transzcendentális író felfedezése egy olyan kor és egy olyan ország krónikásaként, mint amilyen Románia, és amely végre bármikor extrapolálható az autoriterizmusnak kitett helyekre.

Semmi sem jobb, mint egy lány elképzelése, hogy belépjen egy kegyetlen világba, amelyet időnként szublimál a gyermekkor túláradó és reményteljes fantáziája. A diktatúra legrosszabb dolga az elszigeteltség, amelyet a félelem hoz létre. Világos, hogy ennek a munkának az elterjedése 1982 -ben kemény kritika volt, amikor hazájában nem ítélték meg közvetlenül.

A főszereplő lány és egy román kisváros lakóinak tapasztalatairól szóló történetkompozíció gazdagsága, néma és megtöltve ezzel a közeggel, amelyet csak a gyerekek tudnak kifejezni, például aki látta a meztelen királyt, és akinek védelme alatt a felnőttek élnek kegyetlenné válnak, bármire képesek.

A szív fenevadja

Una metáfora sumamente visual del miedo que traspasa las emociones y se hace visceral incluso. El punto de inflexión de esta historia viene marcado por la muerte de Lola, quien finalmente sucumbe a la miserable sensación opresiva de la dictadura.

Csak annyit, hogy öngyilkossága végül arra ösztönzi barátait, hogy összeesküdjenek, ne engedjenek a fenevadnak, anélkül, hogy megengednék nekik, hogy ugyanazzal a végső kétségbeeséssel fészkeljenek bennük.

A fiatalok szemszögéből ismert a Ceaușescu -rezsim intézményesített korrupciója, annak önkényével és minden emberi jog tiszteletben tartásának hiányával. Csak ők, fiatalok menekülhetnek meg a fojtogató status quo csapdájából.

Róka szőrme

Minden rossz véget ér valamikor. A Ceausescu -diktatúra társadalmi, erkölcsi és gazdasági pusztaságot hagyott országában. Ebben a regényben az utolsó napjaira összpontosítunk, a véget érő diktatúra utolsó pillanataira. De a szabadság közelségében nem találunk mentességet a felszabadulás alól.

En un salpicado continuo de escenarios se nos presenta el poder de los largos tentáculos del miedo institucionalizado, hecho casi religión.

Egyesek azért, mert a rezsim árnyékában és hasznában pillantanak meg hanyatlására, mások pedig azért, mert nem tudják, mit lehet tenni a láncoktól megszabadult élettel. Röviden, ami a politikai tragédia vége előtt történt azokban a napokban, úgy tűnik, semmi sem utal jó érzésekre, inkább az elidegenedett lények szakadékának lassú közeledésére hasonlít.