beĂ©pĂtem Juan Francisco Ferrandiz a Spanyolországban kĂ©szĂĽlt törtĂ©nelmi regĂ©nyek rengeteg aktuális elbeszĂ©lĹ‘jĂ©nek. KĂĽlönfĂ©le generáciĂłk szerzĹ‘ire gondolok, mint pl Chufo Llorens, Louis klumpa o Jose Luis Corral. Mert mindegyik a maga mĂłdján, több-kevesebb krĂłnika vagy fikciĂł rĂ©szĂ©vel elkápráztat bennĂĽnket azzal a forgatĂłkönyv-áttekintĂ©ssel, amelyet az idĹ‘ turistáikĂ©nt utazhatunk.
Ferrándiz sajátos esetĂ©ben sokszor a legendás háttĂ©r iránti ĂzlĂ©se Ă©breszti fel bennĂĽnk azt az intrika Ă©rzĂ©sĂ©t az ismeretlenbĹ‘l, amely átĂvel bármilyen törtĂ©nelmi környezetet. Mert a tĂ©nyeken tĂşl a legtávolabbi mĂşltat ​​is fedi a mágia, az Ĺ‘si mĂtoszok, a vallásos mint a társadalmi Ă©s a harciasság alapja.
A törtĂ©nelem megközelĂtĂ©se Ferrándiz esetĂ©ben az, hogy felĂ©bressze az atavisztikus kĂ©pzeletet, tele babonákkal Ă©s hiedelmekkel, hogy megszĂłlĂtsa az ismeretlent. SzereplĹ‘k, akik civilizáciĂłnk távoli árnyai között mozognak, amikor a titokzatos a hiedelmek rĂ©sze volt, Ă©s ahol a tudás elsĹ‘ fĂ©nyei megprĂłbálták eloszlatni a nehĂ©z ködöt, amely mĂ©g a lelkiismeretrĹ‘l is lebegett az urak, királyok Ă©s apátok jobb szolgálata Ă©rdekĂ©ben...
Juan Francisco Ferrándiz 3 legjobban ajánlott regénye
Az átkozott föld
Ezekben az idĹ‘kben egy törtĂ©nelmi regĂ©ny megĂrása Barcelonában azzal a kockázattal jár, hogy mindenfĂ©le gyanĂşt Ă©breszt, egyik vagy másik oldalon. De vĂ©gĂĽl a jĂł irodalom felelĹ‘s az elĹ‘ĂtĂ©letek elpusztĂtásáért.
Juan Francisco Ferrándiz egy törtĂ©netet kĂnál nekĂĽnk a normannok századának közepĂ©n. A IX a hamis birodalmi egysĂ©g ideje volt a keresztĂ©nysĂ©gben, amelynek egyetlen elmĂ©leti fenyegetĂ©se a vikingek volt, keveset adott az egyesĂĽlĂ©snek, Ă©s kevĂ©sbĂ© az intĂ©zmĂ©nyesĂtĹ‘ meggyĹ‘zĹ‘dĂ©sek alapján Ă©s adĂłkedvezmĂ©nyekkel.
Milyen lenne Barcelona azokban a napokban? Először is logikusan kell átgondolnunk a katalán főváros jelenlegi megjelenését. Akkoriban Barcelona egy kicsi elszigetelt város volt, amely időnként ki volt téve a Földközi -tenger déli részén, máskor pedig Észak -Európából érkező támadásoknak.
Frodoi pĂĽspök 861 -ben, kevĂ©s lĂ©lekkel Ă©rkezett a városba, tekintve, hogy ez a császári idegközpontokbĂłl valĂł távozás. Frodoi maga azonban csaknem harminc Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb meghosszabbĂtotta tartĂłzkodását haláláig.
Számos ok vezetett ahhoz, hogy a birodalom utolsó határán maradjon, anélkül, hogy szándéka lenne más helyeken boldogulni sajátjai között. A nemes Goda először magával ragadta és bevonta a város ügyébe. Mert Goda szerette Barcelonát, és jobb úti célt várt számára, mint a mostani.
És akkor a törtĂ©netbĹ‘l kaland lesz. Frodoi, Goda Ă©s más feltörekvĹ‘ szövetsĂ©gesek szembesĂĽlve a kĂĽlönbözĹ‘ nĂ©pek támadásaival Ă©s saját nemeseik bántalmazásával, akik inkább saját dicsĹ‘sĂ©gĂĽkre, mint a város ĂşjjáélesztĂ©sĂ©re irányulnak, ragaszkodnak a város dicsĹ‘ĂtĂ©sĂ©hez, a jobb sors megszerzĂ©sĂ©hez azĂ©rt ..
A város kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽletei vesznek rĂ©szt az ĂĽgyben, a nemes származásĂş Isembard de TenestĹ‘l kezdve, akik inkább elkötelezettek a jelen gazdag csoportjainak állandĂłsĂtása iránt, egĂ©szen Elisiáig, a fogadĂłsig, intelligens Ă©s látnokig, egy nĹ‘ meggyĹ‘zĹ‘dĂ©se, hogy Barcelona valĂłban megĂ©rdemli más uralkodĂłk Ă©s egyĂ©b szempontok.
A vĂzĂtĂ©let
A bibliai felfogás baljĂłs rĂtusa egy olyan törtĂ©net kiindulĂłpontjakĂ©nt, amely pontosan elmerĂt bennĂĽnket az erkölcs homályos vizĂ©ben, amely kĂ©pes kiforgatni a legjobb elveket, hogy a vĂ©letlenre adhassa azokat, az uralkodĂłk kĂ©nye-kedve szerint...
1170 egyik fagyos reggelĂ©n egy kegyetlen tárgyalás megpecsĂ©teli kĂ©t család sorsát, akik a kapzsisággal Ă©s a feudális szokásokkal szembesĂĽlnek. A hagyomány szerint a kĂ©t ház alig hĂłnapos elsĹ‘szĂĽlöttjĂ©t jeges vĂzbe kell merĂteni. Aki elsĂĽllyed, az Isten kiválasztottja lesz, Ă©s ez bebizonyĂtja, hogy a családja igaza van.
A szánalmas esemĂ©ny után Blancát, a nemes RamĂłn de Corviu lányát választják ki, Robert de Tramontanának, az ElĂtĂ©ltnek pedig Ă©vekig kell nĂ©znie, hogyan foglalják el minden vagyonát a gyĹ‘ztesek. De azokban a pillanatokban, amikor mindketten a tĂşlĂ©lĂ©sĂ©rt kĂĽzdöttek, kĂĽlönleges Ă©s felbonthatatlan egyesĂĽlĂ©s szĂĽletett köztĂĽk. S ugyanakkor a vesztes lelkĂ©ben kicsĂrázott a vágy, hogy egy igazságosabb, babonáktĂłl távolabbi világba jusson.
Évekkel kĂ©sĹ‘bb az ifjĂş Robert elhagyja földjeit, hogy jogot tanuljon Barcelonában Ă©s a távoli Bolognában, miközben harcol ellensĂ©gei gyűlölete Ă©s árulásai ellen. Egy Ĺ‘si könyv felfedezĂ©se egy nagyszerű felĂşjĂtás ĂşttörĹ‘jĂ©vĂ© teszi, Ă©s nincs egyedĂĽl a kĂĽzdelemben; SzĂvĂ©ben mindig ott jár Blanca emlĂ©ke, a fiatal nĹ‘, akivel megosztotta a vĂz hĂrhedt ĂtĂ©letĂ©t.
A bölcsesség lángja
A nĹ‘k mindig rejtett szerepe egĂ©szen a legĂşjabb idĹ‘kig. Egy cselekmĂ©ny, amely gondosan csiszolja a rĂ©szletek pompáját, a szilárd akaratot, a nĹ‘ azon elhatározását, hogy elĹ‘relĂ©pjen, mint lĂ©tfontosságĂş cĂ©lt, de a legnagyobb definĂciĂłjában nagy szimbolikus sĂşllyal.
Valencia, 1486. ​​SzĂĽlei furcsa körĂĽlmĂ©nyek között bekövetkezett halála után a fiatal Irene Bellvent átveszi az En Sorell kĂłrház irányĂtását, amelynek családja Ă©letĂ©t szentelte, azzal a szándĂ©kkal, hogy továbbra is a leghátrányosabb helyzetűekrĹ‘l gondoskodjon. város. A törvĂ©nyek azonban összeeskĂĽdnek ellene: nĹ‘kĂ©nt hiányosnak tartják, Ă©s semmire sem kĂ©pes egyedĂĽl, ezĂ©rt kĂ©nytelen fĂ©rjet keresni, hogy megvalĂłsĂtsa terveit.
De Irene-nek nem csak az uralkodĂł rövidlátás Ă©s nĹ‘gyűlölet kell szembenĂ©znie. A kĂłrházat sĂşjtĂł hatalmas adĂłsságok sem. LegfĹ‘bb akadálya a szeretett En Sorell körĂĽl leselkedĹ‘ veszĂ©ly, egy baljĂłs Ă©s halálos fenyegetĂ©s, amely elhatározta, hogy elpusztĂtja a helyet Ă©s annak lakĂłit. Egy bosszĂş gyĂĽmölcse, amelynek eredete sok Ă©vre nyĂşlik vissza... egy titokzatos nĹ‘i akadĂ©miához, amely olyan forradalmi elkĂ©pzelĂ©seket vĂ©dett, mint a nĹ‘k mĂ©ltĂłsága, valamint erkölcsi Ă©s szellemi egyenlĹ‘sĂ©gĂĽk.