Olyan ĂrĂł lĂ©tezĂ©se, mint Kosinsky (Josek Lewikopf en realidad) queda marcada por algo tan grave como la persecuciĂłn Ă©tnica del nazismo. Sin duda eso se transmite a una obra narrativa, desde la argumentaciĂłn más evidente de «El pájaro pintado» hasta el trasfondo latente de cualquiera otra de sus novelas.
Si ha de extraerse virtud de lo siniestro, A Konsinki cselekmĂ©nyei olyan metafizikai pillantásokat kĂnálnak számunkra, amelyek messze tĂşlmutatnak a kifinomult, de ĂĽreges szalonfilozĂłfián. Mert a mĂ©ly Ă©rtelmű szemĂ©lyek elĂ©rĂ©se az a feladat, amelyet legjobban a szemĂ©lytelenĂtĂ©s nyomaibĂłl Ă©s a forgatĂłkönyvek transzformáciĂłibĂłl lehet megközelĂteni az álomszerű felĂ©, ha megĂ©rinti. Mert a lĂ©tĂ©rzetet a lĂ©t erĹ‘szakos elkĂ©pzelĂ©se mozgatja.
Mert az Ă©let azĂ©rt van, mert a halál vár ránk. És addig is, ami megmozgat bennĂĽnket, az a hajtás, amely kĂ©pes a legintenzĂvebb vágyak teljesĂtĂ©sĂ©re, Ă©s megközelĂthetetlen Ă©rzĂ©sek foglyává tenni minket ... Kosinski Ăgy párosulhat egy másik nagy lengyel ĂrĂłval, mint Stanislaw Lem. Y asĂ es como la literatura polaca del siglo XX acaba por ofrecernos destellos de trascendencia en la frontera de las dos europas.
Jerzy Kosinski Top 3 ajánlott regénye
A festett madár
Az egyik legmeghatĂłbb Ă©s legfĂ©lelmetesebb regĂ©ny, amelyet valaha Ărtak a Kelet -EurĂłpában tapasztalt barbárságrĂłl a második világháborĂş alatt. Az önĂ©letrajzi elkĂ©pzelĂ©s mĂ©g inkább magával ragadja ezt a tájat valĂłdi árnyĂ©kaival, a tragĂ©dia sajnálatával, amely az elbeszĂ©lĹ‘ elsĹ‘ szemĂ©lyben adott hangot.
1939 Ĺ‘szĂ©n egy meg nem nevezett eurĂłpai országban egy hatĂ©ves kisfiĂşt a szĂĽlei egy távoli faluba kĂĽldenek. Meg akarnak menteni az elĹ‘ttĂĽk állĂł szörnyűsĂ©gektĹ‘l. Hamarosan elveszĂtik a kapcsolatot fiukkal, aki magára hagyva kĂ©nytelen lesz a háborĂş vĂ©gĂ©ig vándorolni, Ă©s egy elkĂ©pzelhetetlen rĂ©málom áldozata Ă©s tanĂşja lesz. A XNUMX. század száz legjobb angol regĂ©nye közĂ© tartozĂł The Painted Bird az egyik legmegindĂtĂłbb Ă©s legfĂ©lelmetesebb könyv, amelyet valaha Ărtak a Kelet -EurĂłpában tapasztalt barbárságrĂłl a második világháborĂş alatt, olyan könyv, amelyet nem lehet olvasni fĂ©lelem, szĂ©gyenĂ©rzet nĂ©lkĂĽl. Ă©s mĂ©ly szomorĂşság.
A kertből
A legkrĂ©matisztikusabb emberi ambĂciĂłk utĂłpiája. Az anyag mindenek felett, egĂ©szen addig, amĂg lehetetlen egy lelket eladni cserĂ©be vagy eladni a mĂşltat, vagy akár elveszĂteni az árnyĂ©kot ...
Az esĂ©ly nagy rejtĂ©ly: az amerikai "átlag" hĹ‘se. A televĂziĂł szereti, Ăşjságok Ă©s magazinok követik. Gardiner ismerĹ‘s arc az amerikai otthonokban. Mindenki beszĂ©l rĂłla, bár senki sem tudja, mirĹ‘l beszĂ©l. Senki nem tudja, honnan származik, de mindenki tudja, hogy a pĂ©nz, a hatalom Ă©s a szex mágnese. SikerĂĽlt neki egy haldoklĂł Wall Street-i mogul bájos Ă©s jĂł kapcsolatokkal rendelkezĹ‘ felesĂ©gĂ©nek köszönhetĹ‘en?
Vagy azĂ©rt helyezte magát a hullám csĂşcsára, mert a televĂziĂłs kĂ©pekhez hasonlĂłan olyan erĹ‘ hatására jött a világra, amelyet soha nem látott, Ă©s amelyet nem tud megnevezni? Tud valamit az EsĂ©ly, amit mi nem? El fog bukni? Vajon nyomorĂşságos lesz valaha? Az olvasĂłnak kell döntenie.
Lépések
Mindennek van szexuális magyarázata. Minden cselekedetĂĽnk a halhatatlanság vágya, a sejtek tĂşlĂ©lĂ©sĂ©nek igĂ©nye, amely az orgazmussal kezdĹ‘dik, mint a kezdet Ă©s a vĂ©g, a halálhajtás, vagy a petit morte, ahogy a franciák mondanák. Rövid Ă©s ragyogĂł regĂ©ny az Ă©lmĂ©nyrĹ‘l Ă©s a szexualitásrĂłl, 1969 -ben elnyerte a Nemzeti KönyvdĂjat.
A LĂ©pĂ©sek egy rettentĹ‘en szĂ©p regĂ©ny azokrĂłl a szexuális Ă©s Ă©rzĂ©ki Ă©lmĂ©nyekrĹ‘l, amelyekkel az ember szĹ‘tte az Ă©letĂ©t. Ez az ember, az elbeszĂ©lĹ‘, egy olyan világban mozog, amelynek lakĂłi izgalom áldozatai Ă©s egyben az Ă©rzĂ©ketlensĂ©g áldozatai, egy olyan világ, amely rabszolgává teszi a kĂ©pzeletet, amĂg az engedelmes nem lesz. De ez is egy olyan világ, amelyben az Ă©rzĂ©kisĂ©g, a szabad akarat, a lázadás felmagasztalása titokban ver. Val vel LĂ©pĂ©sek1969 -ben elnyerte a Nemzeti KönyvdĂjat, Jerzy Kosinski mesterien vonzotta a modern politikát Ă©s kultĂşrát megalapozĂł földalatti erĹ‘ket.