Jérôme Ferrari 3 legjobb könyve

Komoly viselkedéséért és jelenlegi tragikus szépségirodalmáért Jerome Ferrari lehet az Carlos Castan gabacha verzió. De gyanús hasonlóságok formájában és tartalmában, és mivel egyértelmű, hogy a reinkarnáció legalább egy halált igényel, bizonyított, hogy minden hivatkozott szerző más és a véletlenek csak véletlenek.

Por suerte ambos siguen vivos y en lo que al escritor con apellido de bólido concierne el asunto rompe más en la novela que en el relato que cultiva Castán. Y en esas novelas descubrimos esos abismos habituales, recurrentes, extrañamente inoportunos pero perfectamente mimados por este tipo de escritores. Vacíos desde los que, sin embargo, acabo brotando una vida que sorprende y fascina más aún por antojarse a todas luces algo imposible.

A szomorúság, mint kreatív talaj ajándéka, hogy örökre díszítse a kegyelmesség ragyogó érzését. A prózai líra, amely túlmutat a konkrét műhöz való tartozás gondolatán, hogy általános szimfóniája legyen mindannak, amit ez a francia elbeszélő ír.

Jérome Ferrari 3 legjobb könyve

Az ő képére

A fotográfia művészet, amikor a fotós ragaszkodik ahhoz, hogy túllépjen a pillanatokon, feltárja azokat azzal a régi törődéssel, hogy az életet papíron tárolja, mint tökéletes alkímiát az élők és az inertek között. Így érthető meg e regény főszereplőjének főszerepe valamiben, ami messze túlmutat a történet történetén.

Una joven fotógrafa muere repentinamente en un accidente en una carretera de Calvi, Córcega. En su funeral, iniciado por su Tao, se recordará a la persona que fue: aquella que hizo de la fotografía y la política los pilares de su vida.

Két szenvedély, amelyek már a kezdetektől arra késztették, hogy első szerelmével bekapcsolódjon a korzikai függetlenségért folytatott harcba, és már a kilencvenes években elutazott, hogy kamerájával rögzítse a jugoszláv háborúkat. Ebben az elismert munkában a Goncourt -díjas Jérôme Ferrari feltárja a szakadékot a valóság és a kép között, miközben mesterien ötvözi a szabad nő élénk portréját a korzikai történelem krónikájával.

A kezdet

Az intelligencia és az ész kudarcát sok esetben az ember evolúciós fejlődése bizonyítja. Semmi sem hajlamos önpusztításra olyan odaadással, mint a mi civilizációnk. Isten száműzetése árva filozófiát hagy maga után, amely semmit sem tehet annak érdekében, hogy visszatartsa a tehetetlenséget okozó hekatombát, amely előtt a gondolat is behódol.

Egy elcsüggedt, fiatal, feltörekvő filozófus felhívja a fizikai Nobel -díj alakját, Werner Heisenberget, azt a kivételes embert, aki annak idején megkérdőjelezte Einstein klasszikus elveit, és megalapozta a kvantummechanika alapjait, de beleegyezett abba is, hogy együttműködik a kvantummechanika kutatásában. Nácik, hogy megalkossák az atombombát. Miközben a tudóshoz szól, a fiatal elbeszélő megbékél saját létezésének hiányosságaival és kudarcaival, és küzd, hogy kiderítse, mennyire gonosz uralja a kortárs világot.

Heisenberg élete, ugyanolyan határozatlan, mint a bizonytalansági elve, kivételes helyszínévé válik a Ferrari számára, hogy felfedje az emberi lélek és a világ titokzatos szépsége közötti közös, közös és kompromisszumos teret. Tovább A kezdet, a nyelv, de a csend is a kulcs, amely megnyitja a lét megértésének kapuit: Mi lenne, ha az irodalom és a költészet lenne az egyetlen eszköz, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy felfedje a világegyetem kimondhatatlant, vagy csak egy pillanatra nézzen , Isten válla fölött? A fizikus hivatása egyben a költő hivatása is?

Prédikáció Róma bukásáról

La Historia nos sermonea como los padres. La cuestión es aprender de las derrotas de otros que nos precedieron. Sin saber que todo, desde el más grande imperio hasta la pequeña voluntad que nos levanta de la cama, puede acabar por decaer definitivamente en el más negro de nuestros días y sin remedio que provenga de sermón alguno. Ganadora del premio Goncourt 2012, Prédikáció Róma bukásáról ez egy világos regény egy civilizáció végéről, egy évszázadról és egy ember életéről.

Matthieu és Libero elutasítják a világot, amelyben élnek, ezért felhagynak a párizsi filozófiai tanulmányaikkal, hogy letelepedjenek Korzikán, és egy bárban dolgozzanak. Azonban az a kis paradicsom, amelyet felépítettek, és ahol letették illúzióikat, hamarosan hanyatlásnak lesz kitéve.

«Nem igazán tudjuk, hogy melyek a világok és mitől függ a létezésük. Valahol a világegyetemben meg lehet írni azt a titokzatos törvényt, amely szabályozza annak keletkezését, növekedését és végét. De ezt tudjuk: ahhoz, hogy új világ jöjjön létre, a régi világnak először meg kell halnia.. »