Volt idő, amikor Fernando Schwartz mellett Maximum préri, A „Lo + Plus” nevű asztali programmal érkezett otthonunkba. És kedves emlékek őrzik az interjúkat és az ott részt vevő különböző munkatársakat. A műsorvezetők közötti tipikus játékban Pradero a huligán hatást helyezte előtérbe, míg Schwartz inkább a műsorvezető szerepébe költözött.
Akkoriban Fernando Schwartz műsorvezetőként is elismert volt. És ez a mai napig tart, szabálytalan ritmussal kirobbanó regényes vénával. Kíváncsi, ezért egybeesik más esetekkel, például azokkal Carmen Posadas helyőrző kép, Amelie Nothomb o Isabel Allende, diplomata fia végzettsége. És ez az, hogy a bölcsőtől való utazás felébresztheti az írás ízlését, mint tökéletes olvasztótégelyt a sokféle élményhez.
A made in Schwartz bibliográfiában mindenből találunk egy kicsit. A nemzetközi politika történelmi forgatókönyvei vagy viszontagságai; intimebb vagy akár egzisztencialista cselekmények; a szatírából humort kereső érvek; fekete regény vagy történetíró esszé. Irodalmi jövés-menéseinek szabálytalansága egyenlő a cselekmény változékonyságával, amely mindig meglep, de ugyanakkor megőrzi a személyes bélyegét szereplői belsejében, az élénk párbeszédekben és az értékes, de lendületes prózában.
Fernando Schwartz 3 legjobban ajánlott regénye
Meneses Szkopeloszban
Meneses az asztal alatti diplomácia specialistája. A tények Schwartz ismeretében a diplomáciai világ és annak történései parodisztikus víziójába lépünk. A formák finomságától és eufemizmusaiktól a médiára és általában a társadalomra nézve minden más, sokkal kevésbé hivatalos irányelvek ritmusára történik...
Patricio Meneses egy komolyan atipikus diplomata, akihez a kormány akkor fordul, ha egy olyan zűrzavart kell megoldani, amely nem fogad el megoldásokat, mondjuk hivatalosan, de kissé erkölcstelen, ha nem őszintén illegális. Ebből az alkalomból három lányt kell visszaszereznie, akiket a görög Szkopelosz szigetén raboltak el anélkül, hogy bárki váltságdíjat követelt volna; Ők a kormányelnök és a külügyminiszter lányai, valamint egy aranyéremmel teli olimpiai úszó.
Meneszesz őrült és veszélyes keresésbe kezd, ami Görögországból lihegve Szibériába viszi, és közben több megálló is van, mindegyik kockázatosabb. Ehhez egy könyörtelen orosz ezredest, barátját és egy ifjúkori szeretőjét kéri segítségül, akit Melina Mercourinak, néha pedig Desdemonának hív.
Hadd menjen meneses
A spanyol castiza szatíra mindent ezzel az ízével korbácsol, hogy elsározzon mindent, ami fényt villant vagy finomságokra mutat. Lo de Meneses a nemzetközi javítások szuperhősének fogalmára mutat rá a világ minden nyomorúságát leplezni képes antihős érzéséből.
Egy egyenlítői afrikai országban, Mazambeziben véres puccsot hajtanak végre, amelynek során a dzsungel közepén egy kórházat lerombolnak, és két orvosát, négy nővérét és öt apácáját, akik mind spanyolok, késig sújtják. A sértett méltóság elleni támadás során a spanyol kormány szakít Mazambezivel.
Két évvel később kiderül, hogy ez az ország olajtengeren úszik, és a belsejében koltánbányák is találhatók. Fel kell újítani a kapcsolatokat, és ehhez elküldik Meneszest, a határozott diplomatát, aki megfelelő skrupulusokkal és nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik Mazambezi egyik legfontosabb emberével.
A napok hősei
Minden felszabadulásnak megvan az a csúcspontja, amikor az emberi lény kibékül önmaga legjavával anélkül, hogy intézményeket, hitvallókat vagy politikát közvetítene. Azokban a pillanatokban, amikor úgy tűnik, hogy egy módosító javaslat lehetséges, egy ilyen történetet csodálattal lehet csodálni...
Két szerelmes, akiket félreértés és konfliktus választ el, újra találkozni próbál a második világháború végén Franciaországban, és megpróbálják kideríteni, vajon képesek lesznek-e megbocsátani mindketten elkövetett bűnüket: legmélyebb meggyőződésük elárulását, hazaszeretet, bátorság és áldozatkészség, amit a történelem mindenkitől megkövetel. Marie a francia ellenállás tagja; Manuel a mitikus Kilencek tagja, a 150 spanyolból álló társaság, akik 1944 augusztusában elsőként léptek be Párizsba, és provokálták ki a németek megadását.
A La Nueve valóságos volt, még akkor is, ha hősiességét évtizedekbe telt, mire Spanyolországban és Franciaországban is elismerték. Ez a regény a nagy dolgok egyszerűségével tükrözi azt a bátorságot, amellyel tagjai viselkedtek, a szerelmeket, amelyek áldozatra késztették őket, azt az odaadást, amellyel Franciaország útjain hagyták el életüket. Ez az eposz az Ellenállás drámájával együtt az a háttér, amelyre Fernando Schwartz a napok hősei domináns nyelvezet erejével szőtt, egy szerelmi regényt, amely a mindennapi élet szenvedélyét, drámáját és humorát tükrözi és hősi pillanatokat.
