Az uruguayi irodalom olyan elkötelezett, mint kevesen mások. TĂłl tĹ‘l Benedetti egĂ©szen a sajátjáig butazzoni átmegy Galeano u Onetti találunk olyan szerzĹ‘ket, akik narratĂv találkozásban vesznek rĂ©szt a regĂ©nyisztika, az esszĂ©isztikus, sĹ‘t a poĂ©tikai között, amely a terroir fogalmához kapcsolĂłdik, mint a törtĂ©netitĹ‘l az egzisztenciálisig minden törtĂ©net alátámasztására.
ĂŤgy Ă©rtelmezhetĹ‘ egy olyan bibliográfia, mint ButazzoniĂ©, hogy elmerĂtsen bennĂĽnket törtĂ©nelmi jelentĹ‘sĂ©gű forgatĂłkönyvekben abbĂłl a humanisztikus fĂłkuszbĂłl, amely azokra a karakterekre összpontosĂt, akik nemcsak a megfelelĹ‘ cselekmĂ©nyt mozgatják meg, hanem egy Latin-Amerika kĂĽlönbözĹ‘ tereinek törtĂ©nelmi fejlĹ‘dĂ©sĂ©t is, amely kĂĽlönösen láthatĂł volt. századtĂłl kezdve bizonyos ideolĂłgiai, politikai Ă©s társadalmi szakadĂ©kokhoz.
Csak abban a megnyilvánulĂł akaratban az Ĺ‘shonosok számára egy sokkal kiterjedtebb dĂszlet tökĂ©letes mikrokozmoszát alkotja meg. Nincs is jobb, mint a szereplĹ‘ket az ismert terekben elhelyezni, hogy felfedjen egy mĂ©g antropolĂłgiai látásmĂłdot, amely csak fĂ©lĂşton a valĂłság Ă©s a fikciĂł, a regĂ©ny Ă©s a reflexiĂł között, nagyobb mĂ©rtĂ©kben halad át, mint a puszta tĂ©nyek, amelyeket a törtĂ©nelem nem mindig szilárd tengelyĂ©vel rögzĂtettek. Az ĂrĂłk Ă©s feladatuk, hogy a törtĂ©netet a rĂ©szletektĹ‘l kezdve az esemĂ©nyek teljes megĂ©rtĂ©sĂ©hez ĂşjraĂrják.
Fernando Butazzoni 3 legjobban ajánlott regénye
A Kondor hamvai
Sokszor a fekete műfajt messze felĂĽlmĂşlja a makacs valĂłság. Az a valĂłság, amely makacsul bizonyĂtja, hogy a cselekmĂ©ny legbaljĂłslatosabb feltevĂ©sei nem tudják legyĹ‘zni azt, ami egĂ©szen biztosan emberi, nem hordoz pontosan olyan epikus jĂłságot, amely felĂĽlmĂşlja környezetĂĽnket.
Butazzoni a fordĂtott utat kĂnálja nekĂĽnk a valĂłságtĂłl a fikciĂłig. Mert nĂ©ha az ĂĽdvössĂ©g csak azt feltĂ©telezi, hogy minden csak fikciĂł. Az Ă©lĹ‘vĂ© tett cselekmĂ©ny vagy az Ă©lettel alkotott cselekmĂ©ny szubjektĂv összetevĹ‘jĂ©ben sok benne van az irodalmi bűnök szĂĽksĂ©ges engesztelĂ©se.
A regĂ©ny Aurora Sánchez, egy fiatal uruguayi nĹ‘ Ă©lettörtĂ©netĂ©t mesĂ©li el, aki 1974-ben átkelt Andok-hegysĂ©g, öt hĂłnapos terhes, menekĂĽlni a hadsereg elĹ‘l Pinochet. SzemĂ©lyes kalandja ĂĽrĂĽgy arra, hogy bejárja az elnyomás kĂĽlönbözĹ‘ állomásait olyan országokban, mint pl Chile, ArgentĂna y Uruguay azokban az Ă©vekben, amelyekben a Kondor terv. A mű cĂme metaforikusan utal azokra a következmĂ©nyekre, amelyeket a Condor-terv gyakorolt ​​a latin-amerikaiak Ăşj nemzedĂ©keire, amelyek mĂ©g mindig lĂ©teznek a teljesen demokratikus társadalmakban.
Akik soha nem felejtenek el
A nácizmus utáni bűnözĹ‘k menekĂĽlĂ©se bĂşvĂłhelyre talált DĂ©l-Amerikában. A nemzetközi törvĂ©nyek Ă©s szerzĹ‘dĂ©sek váratlan Ă©s nem kĂvánt vĂ©delmet kerestek azoknak az identitásoknak, amelyek Hitler mindenfĂ©le csatlĂłsát rejtettĂ©k. Hivatalos igazságszolgáltatás hiányában a szemet szemĂ©rt követte a mindenáron bosszĂşt állĂłk termĂ©szetes Ăştját...
1965-ben izraeli kommandĂłsok egy csoportja titkosan beszivárgott Uruguayba azzal a kĂĽldetĂ©ssel, hogy kivĂ©gezze Herberts Cukurst, egy korábbi náci háborĂşs bűnöst. Olyan brutálisan csinálták, hogy a világ megborzongott. Kik voltak a gyilkosok? Hogy hĂvták a helyi cinkosait? MiĂ©rt tartják sokan az áldozatot hĹ‘snek Ă©s nem könyörtelen bűnözĹ‘nek?
Fernando Butazzoni habozás nĂ©lkĂĽl Ăr. Ott van a kommandĂłsok neve Ă©s vezetĂ©kneve, törtĂ©neteik, Ă©letĂĽk Ă©s haláluk. Montevideo munkatársainak kilĂ©tĂ©re is fĂ©ny derĂĽl, Ă©s választ kap a sok országban ma is vitatott szörnyű kĂ©tsĂ©g: lehetsĂ©ges, hogy a Moszad-kommandĂłsok rossz embert öltek meg?
egy amerikai történet
1970 augusztusának egy szerencsĂ©tlen dĂ©lutánján Uruguayban minden felrobbanni látszik. A világ vezetĹ‘i továbbra is várakoznak. A törtĂ©nelem a szakadĂ©k szĂ©lĂ©re van Ărva. A tupamarĂłi gerillák Dan Mitrione kivĂ©gzĂ©sĂ©re kĂ©szĂĽlnek, akit egy montevideĂłi "nĂ©pbörtönben" tartanak tĂşszkĂ©nt. Azzal vádolják, hogy CIA kĂ©m. Eközben egy Randall Lassiter nevű amerikai ĂĽgynök a város árnyĂ©kába nĂ©z, hogy megtudja, a vadász vagy a prĂ©da sorsa lesz-e. A zaklatott Ă©s nem szeretett Pacheco elnök erkölcsi dilemmák Ă©s politikai stratĂ©giák között vergĹ‘dik. A demokrácia összeomlik.
A délutáni szürke órák tragikus kimenetelük felé haladnak. Eduardo González, aki jó családapa, a szimuláció és a titkolózás mestere, az utolsó pillanatban kétségbeesett manőverrel próbálja megváltoztatni az események menetét. Még senki sem tudja, de hamarosan kezdődik egy évtizedes vezetés Latin-Amerikában.
Fernando Butazzoni azt javasolja, hogy tekintsĂ©k át azokat az esemĂ©nyeket, amelyek megmozgatták a világot azon a szörnyű tĂ©len, Ă©s ehhez egy fergeteges regĂ©nyt Ă©pĂt az elejĂ©tĹ‘l a vĂ©gĂ©ig. Az amerikai törtĂ©nelem kifinomult Ă©s tömör prĂłzával olyan narratĂv utazásra hĂvja az olvasĂłt, amelytĹ‘l eláll a lĂ©legzete. AlapvetĹ‘ könyv, klasszikus státuszĂş.