Micsoda örömöm volt az első egyetemi vizsgámon. Ez volt a közgazdaságtan tárgya, és emlékszem, hogy többek között Helmut Kohl németországi makrogazdasági beavatkozásairól is értekezést kértek fel (biztos vagyok benne, hogy a kérdés sokkal inkább fókuszált, de erre emlékszem).
Az elsĹ‘ A-m a szakirodalomnak köszönhetĹ‘, amellyel ezt a választ Ă©kesĂtettem az általam hozott döntĂ©sekre Ă©s tervekre vonatkozĂłan Fekete szempillafestĂ©k. Egy határozott parancs, amelyben a termĂ©keny elnök megállapĂtotta, hogy NĂ©metország a 80-as Ă©s 90-es Ă©vek között; Ă©s egy ország, amelyrĹ‘l azĂłta Ă©s ma is azt mondják gazdasági szinten, hogy amikor tĂĽsszent, egĂ©sz EurĂłpa megfázik.
De természetesen a gazdaság sokat változott az elmúlt évtizedekben, és jelenleg úgy tűnik, hogy az államok jobban alá vannak vetve a piacoknak, amit soha nem magyaráztak meg, de megértenek. Ha nem, ráadásul egy másik párhuzamos gazdaság belépése, amelyet a digitális világok és azok bitcoinjai fémjeleznek, vagy a legbrutálisabb spekuláció, amely a piramisrendszereket mindennek a lényegévé teszi.
Mert napjaink makrogazdasági fikciójában a végtelenségig növekedni képes erőforrások hiányában az ember folyamatosan új képleteket talál ki a gazdaság- és társadalomtervezés és a teljes fantázia között. A közgazdaságtan ma több, mint tudományos szerencsejáték. És ha tudjuk, mi történik velünk, az arra ösztönözhet bennünket, hogy visszatérjünk a matracokhoz, mint a pénz megóvásának megfelelőbb helyeihez... A jó könyvek soha nem rosszak, ha tudjuk, miről is szól mindez a jelenlegi gazdaságban olyan munkákon keresztül, amelyekkel lefektethetjük a milyen gazdaságos, mint a jelenlegi államok szára, és ami még fontosabb, a zsebedből...
A 3 legnépszerűbb közgazdasági könyv
A nemzetek gazdagsága
A modern közgazdaságtan kezdetĂ©n az ember nem tudja, hogy Adam Smithre összpontosĂtson-e vagy rá Karl Marx. De világunk evolĂşciĂłját tekintve arra a következtetĂ©sre juthatunk, hogy Adam Smith láthatatlan keze, a legvadabb liberalizmussal arcul csapva, megnyerte a játszmát Marx felett. Ideje tehát bĂşcsĂşt venni az elmĂ©leti kommunizmus jĂł szándĂ©kátĂłl, hogy megtanuljunk orosz rulettet játszani...
Mert igaz, hogy ebben a könyvben találunk egy bizonyos látszólagos jóságot, amely felavatja a jelenlegi gazdaságot, a társadalmi jólétre gyakorolt ​​hatása miatt. De ha referencia társaságokat vesszük, ahol az egyén semmit sem keres, miután a gépezet elválasztja, az ügy úgy hangzik, mint egy kövér ember átverése. Ezért a mű következő bekezdése úgy hangzik, mint egy pohárköszöntő a napra. Ennek ellenére ez egy nélkülözhetetlen könyv ahhoz, hogy visszatekintsünk a közgazdaságtan nagy trükkjének születésére:
Az az elkĂ©pzelĂ©s, hogy a vagyon munkábĂłl származik (Ă©s nem aranybĂłl vagy ezĂĽstbĹ‘l), amely a piac működĂ©sĂ©nek megfelelĹ‘ szabályozásával növekedhet; a verseny fogalma, mint a haszonszomj korlátozĂł mechanizmusa Ă©s a közjĂł elĹ‘mozdĂtása, valamint egy erĹ‘s, bár nem nagy állam iránti vágy, amely garantálja a szabadságot, a tulajdont Ă©s az Ă©rdekeket harmonizálĂł „láthatatlan kĂ©z” működĂ©sĂ©t. a szemĂ©ly Ă©s a közössĂ©g tulajdonkĂ©ppen maradandĂł hozzájárulása a világhoz, amely a következĹ‘ Ă©vszázadokban fejlĹ‘dött ki.
Közgazdasági alapismeretek: JĂłzan Ă©szbĹ‘l Ărt közgazdasági kĂ©zikönyv
Ha úgy találja, hogy Adam Smith gyalázatos vagy gyűlölködő pedantéria, a tiéd egy ehhez hasonló könyv, hogy megértsd azokat az elveket és előfeltételeket, amelyekből a játék indul (bár az már ismert, hogy a játék befejeződött, megcsalt). Soha nem árt, ha ismered a távolságot a makro- és mikrogazdaság között, ha a lehető legjobb négyzetekbe helyezed magad a táblán, ami eddig a családi gazdaság volt...
A Basic Economics egy közgazdasági kézikönyv azoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan működik a gazdaság, de nem érdekli, hogy megtanuljanak matematikai képletek vagy bonyolult egyenletek kidolgozását. Thomas Sowell közgazdász lapjain feltárja azokat az általános elveket, amelyeken minden gazdaságpolitika alapul, legyen az kapitalista, szocialista vagy feudális.
SzĂłrakoztatĂł Ă©s könnyen olvashatĂł stĂlusával bármely olvasĂł számára lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy tanulmányi hátterĂ©tĹ‘l vagy közgazdasági ismereteitĹ‘l fĂĽggetlenĂĽl megĂ©rtse a közgazdaságtan működĂ©sĂ©t. Ebben az Ăşj, frissĂtett Ă©s kibĹ‘vĂtett változatban a szerzĹ‘ a kollektĂv tárgyalásoktĂłl a rĂ©szvĂ©nypiacok reálgazdaságára gyakorolt ​​hatásokig terjedĹ‘ forrĂł tĂ©mákba nyĂşl bele.
Főváros
OkĂ©, ha idáig eljutott, akkor mĂ©g van remĂ©ny az emberi állapotot illetĹ‘en, Ă©s Ăşgy gondolja, hogy Marxnak volt a vĂ©lemĂ©nye. Ebben az esetben remĂ©lhetjĂĽk, hogy a dolgok működĂ©sĂ©re vonatkozĂł tudás megszĂĽletĂ©se valamikor felĂ©breszti az atavisztikus osztály tudatát. Egy ma szunnyadĂł, intĂ©zmĂ©nyesĂĽlt osztálytudat, amelyet mind a legliberálisabb politika, mind a kĂ©peslap-progressivizmus eltĂ©rĂtett a horizontjátĂłl, amely inkább a hamis ideálokra, mint a dolgok valĂłságára összpontosĂt.
A tĹ‘ke, a kapitalizmus, annak törtĂ©netĂ©nek Ă©s kategĂłriáinak megĂ©rtĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges megkerĂĽlhetetlen munka, kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl a gondolkodás törtĂ©netĂ©nek egyik mĂ©rföldköve. Ezzel az alapvetĹ‘ művĂ©vel Marx nemcsak a közgazdaságtan, a filozĂłfia, a törtĂ©nelem vagy a politika felfogásának mĂłdját forradalmasĂtotta, hanem egy olyan Ăşj perspektĂvát Ărt le a társadalom elemzĂ©sĂ©re, amelyet a mai napig nem sikerĂĽlt legyĹ‘zni. Ennek a klasszikusnak az Ăşj bemutatĂłja egy hordtáskában, a művet három könyvben mutatják be, ahogyan eredetileg kitalálták. Minden oldalon megjelent egy kiadás, amely integrálja Pedro kritikai apparátusát.
1 megjegyzés a következőhöz: „A 3 legjobb közgazdasági könyv”