A 3 legjobb könyv Abdulrazak Gurnah

A díj Irodalmi Nobel-díj 2021 olyan tanzániai szerzőt áldott meg, mint Gurnah, a leghátrányosabb jelöltek fölött Murakami vagy egy Javier Marias amely a medencékben is kezd megjelenni a Irodalmi Nobel -díj minden évben, azzal a rossz előjellel, amely nem ritkán kíséri azokat, akik végül a díjra jelölték.

A lényeg az Abdulrazak Gurnah megvan a magyarázata. Valójában minden győztesnek megvan a maga motivációja, hiszen Dylan elnyerte a világ leveleinek legrangosabb díjat. Nem akarok rossz lenni, az igazság az, hogy pontosan abban a magyarázó mondatban, amely általában minden felismerést kísér, mint egy haiku, amely az ügyeletes író értékeit magasztalja, van helye a következő típusú indoklásnak: „mert a lélek kézzelfogható érzése a szerző narratíváiban "vagy" kiemelve a szereplők intenzív emberségének kitűnő jellemzését...".

Gurnah esetében a felvételek a gyarmatosítás hatásainak és következményeinek e krónikus munkáján mennek keresztül. Mindezt egy történelem előtti prizmából, amely empátiával tölti fel minden egyes szemét. És igaz, hogy Gurnahnak sikerül ezt a perspektívát közvetítenie a szereplői szeméből. Így érik el a nagybetűs irodalmat, amely figyelemre méltó történelmi körülmények között vagy olyan forgatókönyvekben teszi tapasztalatainkat, amelyek közelebb visznek minket az ember leginkább ellentétes pólusaihoz.

Újrakiadásokra és új kiadásokra vár különböző nyelveken. Itt állunk az eddigi legfigyelemreméltóbb dologgal a Abdulrazak Gurnah arra összpontosított, hogy már, a Nobel-díj 2021, ez lesz a szigeted: Zanzibár.

A legjobb 3 ajánlott regény Abdulrazak Gurnah

Paraíso

A gyermekkorból látott felnőtt világ mindig gazdag forrás, amelyből felfrissíthetjük legfontosabb ellentmondásainkat. Először is azért, mert egy világot messze felfedeznek az általunk tanított erkölcsi normáktól, másodszor, mert a képzelet és a prózai valóság közvetlen összeütközésével jár, harmadszor azért, mert bizonyos esetekben az ellopott gyermekkor a kegyetlenségek legrosszabbja, és csak a gyermekhősök menekülhetnek el előle.

A muzulmán Kelet -Afrikában az első világháború előestéjén egy szuahéli fiú, aki furcsa álmokat álmodik, elhagyja otthonát, hogy kövesse Aziz bácsit, a gazdag arab kereskedőt a tengerpartról. Ezen a beavatási úton Yusuf első tudása az, hogy Aziz nem a nagybátyja: csődbe ment édesapja eladta őt, hogy kifizesse adósságainak egy részét.

Azusu üzletének gondozására kényszerített Yusuf gondoskodik ura falazott kertjéről is, amely zöld patak, amelyet négy patak fürd. A titkosított kertben titkos szerelmek emésztik fel a főszereplőket. A fákon tükrök lógnak, amelyekben a mester szomorú és elcsúfított felesége figyel és kémkedik. Egy szobalány járja az ösvényeket, akiket Yusuf reménytelenül kíván. Az idegen világ meséi visszhangoznak a levegőben, még ennél is árnyaltabban: Afrika sötét belseje, amelyet lycanthropes őriz, a földi paradicsom helyszíne, amelynek ajtaja tüzet hány.

utáni élet

Ilyast még gyerekként a német gyarmati csapatok elvették szüleitől; Több éves távollét és saját népe elleni harc után visszatér gyermekkora városába, ahol szülei eltűntek, húgát, Afiyát pedig örökbe fogadták. Ugyanebben az időben egy másik fiatalember tér vissza: Hamzát nem harcolni lopták el, hanem eladták. Csak a ruhájával a hátán, csak munkát és biztonságot keres... és a gyönyörű Afiya szerelmét.

A XNUMX. század éppen most kezdődött, és a németek, a britek, a franciák és más országok felosztották az afrikai kontinenst. Miközben ezek a fiatal túlélők megpróbálják újjáépíteni életüket, egy másik kontinensen zajló új háború árnyéka azzal fenyeget, hogy ismét elragadja őket.

Tengerpart

Az élet a parton marad a paradicsomi emigránsok számára a fenntarthatatlan pokol napjaiban. Mindig azt mondták, hogy a szigetlakók több hajléktalanságot szenvednek el, amikor elhagyják a szigetet, mint a sziget látogatói a klausztrofóbia érzésétől. Ennek az ellenkező hatása lesz az oka, egy agorofób elképzelés egy túl nagy világgá válásról, ahol az ember mindig idegen.

- Mint egész életemben, én is egy kis városban élek a tenger mellett, de nagy része egy nagy zöld óceán partján telt el, messze innen. November 13 -án késő délután Saleh Omar megérkezik a Gatwick repülőtérre. Minden poggyászhoz egy mahagóni doboz, füstölővel töltve. Sok minden volt, de most nem más, mint egy csendben menedékként menekült. Eközben Latif Mahmud költő, tanár és önkéntes száműzetés egyedül él csendes londoni lakásában.

A paradicsom, amelyet ez a két férfi elhagyott, Zanzibár, egy sziget az Indiai -óceánon, amelyet a monszunok söpörtek át, amelyek a parfüm- és fűszerkereskedőket hozzák. Amikor találkoznak egy angol tengerparti kisvárossal, egy hosszú történelem kezdődik, amely jóval azelőtt kezdődött: szerelmek és árulások, csábítások és csalódások, veszélyes elmozdulások és perek.

További ajánlott könyvek Abdulrazak Gurnah...

Bizonytalan csend

Aki hallgat, az nem adja meg. Nincs olyan pontatlan mondás. Aki csendben marad, őrzi gondolatait, elképzeléseit és a világról alkotott elképzeléseit, mint egy Pandora doboza. Nem fogadhatunk el semmit a másik puszta hallgatásáért. Egy történet arról, hogy az idő múlása és az a csend, amely homokként hull a tengerparton, végül kimeríthetetlen értelmetlen hegyeket emelhet.

Ez a regény, amelyet az El Aleph adott ki 1998 -ban, egy zazibári menekült főszereplője, aki Nagy -Britanniában lakik, mióta illegálisan elmenekült a földjéről. Ott végzett tanulmányai után elkezdhetett kenyeret keresni egy olyan tanári munkakörben, amelyet gyűlöl. Ugyanakkor kapcsolatot ápol Emma-val, egy polgári családból származó tanulóval, akivel 17 éves lánya van. Amikor országában amnesztiát rendelnek el, édesanyja meghívja, hogy térjen vissza, hogy találjon neki feleséget, nem tudva, hogy már megosztja életét egy másik személlyel, és hogy családja is van vele.