Az uruguayi irodalom olyan elkötelezett, mint kevesen mások. TĂłl tĹ‘l Benedetti egĂ©szen a sajátjáig butazzoni átmegy Galeano u Onetti találunk olyan szerzĹ‘ket, akik narratĂv találkozásban vesznek rĂ©szt a regĂ©nyisztika, az esszĂ©isztikus, sĹ‘t a poĂ©tikai között, amely a terroir fogalmához kapcsolĂłdik, mint a törtĂ©netitĹ‘l az egzisztenciálisig minden törtĂ©net alátámasztására.
AsĂ se entiende una bibliografĂa como la de Butazzoni nos sumerja en escenarios cargados de trascendencia histĂłrica desde ese foco humanĂstico que se centra en personajes que mueven no solo la trama correspondiente sino el devenir histĂłrico de distintos espacios de una AmĂ©rica Latina particularmente asomada desde el siglo XX a particulares abismos ideolĂłgicos, polĂticos y sociales.
Csak abban a megnyilvánulĂł akaratban az Ĺ‘shonosok számára egy sokkal kiterjedtebb dĂszlet tökĂ©letes mikrokozmoszát alkotja meg. Nincs is jobb, mint a szereplĹ‘ket az ismert terekben elhelyezni, hogy felfedjen egy mĂ©g antropolĂłgiai látásmĂłdot, amely csak fĂ©lĂşton a valĂłság Ă©s a fikciĂł, a regĂ©ny Ă©s a reflexiĂł között, nagyobb mĂ©rtĂ©kben halad át, mint a puszta tĂ©nyek, amelyeket a törtĂ©nelem nem mindig szilárd tengelyĂ©vel rögzĂtettek. Az ĂrĂłk Ă©s feladatuk, hogy a törtĂ©netet a rĂ©szletektĹ‘l kezdve az esemĂ©nyek teljes megĂ©rtĂ©sĂ©hez ĂşjraĂrják.
Fernando Butazzoni 3 legjobban ajánlott regénye
A Kondor hamvai
Sokszor a fekete műfajt messze felĂĽlmĂşlja a makacs valĂłság. Az a valĂłság, amely makacsul bizonyĂtja, hogy a cselekmĂ©ny legbaljĂłslatosabb feltevĂ©sei nem tudják legyĹ‘zni azt, ami egĂ©szen biztosan emberi, nem hordoz pontosan olyan epikus jĂłságot, amely felĂĽlmĂşlja környezetĂĽnket.
Butazzoni a fordĂtott utat kĂnálja nekĂĽnk a valĂłságtĂłl a fikciĂłig. Mert nĂ©ha az ĂĽdvössĂ©g csak azt feltĂ©telezi, hogy minden csak fikciĂł. Az Ă©lĹ‘vĂ© tett cselekmĂ©ny vagy az Ă©lettel alkotott cselekmĂ©ny szubjektĂv összetevĹ‘jĂ©ben sok benne van az irodalmi bűnök szĂĽksĂ©ges engesztelĂ©se.
A regĂ©ny Aurora Sánchez, egy fiatal uruguayi nĹ‘ Ă©lettörtĂ©netĂ©t mesĂ©li el, aki 1974-ben átkelt Andok-hegysĂ©g, öt hĂłnapos terhes, menekĂĽlni a hadsereg elĹ‘l Pinochet. SzemĂ©lyes kalandja ĂĽrĂĽgy arra, hogy bejárja az elnyomás kĂĽlönbözĹ‘ állomásait olyan országokban, mint pl Chile, ArgentĂna y Uruguay azokban az Ă©vekben, amelyekben a Kondor terv. A mű cĂme metaforikusan utal azokra a következmĂ©nyekre, amelyeket a Condor-terv gyakorolt ​​a latin-amerikaiak Ăşj nemzedĂ©keire, amelyek mĂ©g mindig lĂ©teznek a teljesen demokratikus társadalmakban.
Akik soha nem felejtenek el
A nácizmus utáni bűnözĹ‘k menekĂĽlĂ©se bĂşvĂłhelyre talált DĂ©l-Amerikában. A nemzetközi törvĂ©nyek Ă©s szerzĹ‘dĂ©sek váratlan Ă©s nem kĂvánt vĂ©delmet kerestek azoknak az identitásoknak, amelyek Hitler mindenfĂ©le csatlĂłsát rejtettĂ©k. Hivatalos igazságszolgáltatás hiányában a szemet szemĂ©rt követte a mindenáron bosszĂşt állĂłk termĂ©szetes Ăştját...
1965-ben izraeli kommandĂłsok egy csoportja titkosan beszivárgott Uruguayba azzal a kĂĽldetĂ©ssel, hogy kivĂ©gezze Herberts Cukurst, egy korábbi náci háborĂşs bűnöst. Olyan brutálisan csinálták, hogy a világ megborzongott. Kik voltak a gyilkosok? Hogy hĂvták a helyi cinkosait? MiĂ©rt tartják sokan az áldozatot hĹ‘snek Ă©s nem könyörtelen bűnözĹ‘nek?
Fernando Butazzoni habozás nĂ©lkĂĽl Ăr. Ott van a kommandĂłsok neve Ă©s vezetĂ©kneve, törtĂ©neteik, Ă©letĂĽk Ă©s haláluk. Montevideo munkatársainak kilĂ©tĂ©re is fĂ©ny derĂĽl, Ă©s választ kap a sok országban ma is vitatott szörnyű kĂ©tsĂ©g: lehetsĂ©ges, hogy a Moszad-kommandĂłsok rossz embert öltek meg?
egy amerikai történet
1970 augusztusának egy szerencsĂ©tlen dĂ©lutánján Uruguayban minden felrobbanni látszik. A világ vezetĹ‘i továbbra is várakoznak. A törtĂ©nelem a szakadĂ©k szĂ©lĂ©re van Ărva. A tupamarĂłi gerillák Dan Mitrione kivĂ©gzĂ©sĂ©re kĂ©szĂĽlnek, akit egy montevideĂłi "nĂ©pbörtönben" tartanak tĂşszkĂ©nt. Azzal vádolják, hogy CIA kĂ©m. Eközben egy Randall Lassiter nevű amerikai ĂĽgynök a város árnyĂ©kába nĂ©z, hogy megtudja, a vadász vagy a prĂ©da sorsa lesz-e. A zaklatott Ă©s nem szeretett Pacheco elnök erkölcsi dilemmák Ă©s politikai stratĂ©giák között vergĹ‘dik. A demokrácia összeomlik.
A délutáni szürke órák tragikus kimenetelük felé haladnak. Eduardo González, aki jó családapa, a szimuláció és a titkolózás mestere, az utolsó pillanatban kétségbeesett manőverrel próbálja megváltoztatni az események menetét. Még senki sem tudja, de hamarosan kezdődik egy évtizedes vezetés Latin-Amerikában.
Fernando Butazzoni azt javasolja, hogy tekintsĂ©k át azokat az esemĂ©nyeket, amelyek megmozgatták a világot azon a szörnyű tĂ©len, Ă©s ehhez egy fergeteges regĂ©nyt Ă©pĂt az elejĂ©tĹ‘l a vĂ©gĂ©ig. Az amerikai törtĂ©nelem kifinomult Ă©s tömör prĂłzával olyan narratĂv utazásra hĂvja az olvasĂłt, amelytĹ‘l eláll a lĂ©legzete. AlapvetĹ‘ könyv, klasszikus státuszĂş.