Los 3 mejores libros de Giovanni Papini

A félreértett géniusz gyakoribb más, az irodalomtól távol eső kreatív területeken, mint például a festészet vagy a zene. Azért mondom, mert talán bent Giovanni papini legyen egy Van Gogh. Papini zseniális bizonyítékai bemutatásakor ő maga is nagyon igyekezett Jorge Luis Borges, aki hamarosan Papiniban látta a találékonyság ritka látványát, esetleges szitálás nélkül.

Senki sem jobb, mint Papini, aki a legvilágosabb és legérdekesebb módon írja le napjait, messze túl a csalódást okozó politikai hovatartozáson és azonnali címkéken.

Mert a Papini -karakteren túl a munkájában nagyon különböző ízléseket találhatunk a tehetséges szellem változó lenyomatáról a gondolat és a képzelet középszerűsége felett. A szatírának álcázott kritikus szándékból a paródiából metafizikai akaratba, vagy az ateista meggyőződés misztikus hatóköréből.

Meglepő minden korú olvasó számára. Avantgárd régen és most. Elveszni Papini bibliográfiájában annyit jelent, mint fürödni az új irodalomban egy jeles narrátor kristálytiszta vizében.

Tanárnak tanult, de nĂ©hány Ă©vig dolgozott, mielĹ‘tt egy könyvtárban dolgozott, ahol körĂĽlvette magát a legjobban Ă©lvezettel: könyvekkel. Ekkor kezdte Ă­rĂłi pályafutását, Ă©s ezt olyan novellákkal tette, mint pl A filozĂłfusok alkonya (1906), amelyben a filozĂłfiáját bĂ­rálja Kant, Hegel o Schopenhauer Ă©s a gondolkodĂłk halálát hirdeti; A tragikus mindennapok o A vak pilĂłta (1907), amelyben a futurizmus Ă©s a modernizmus jellemzĹ‘ire utal.

Giovanni Papini legjobb 3 ajánlott könyve

GĂłg

Ennek a kíváncsi regénynek a hordozója: Hogyan jutottunk ahhoz, hogy ennyire visszafejlődjünk ennyi tehetséges elmével? Ezt akarja tudni Goggins. És pénzért lesz. Gogginsnak nem okoz gondot, hogy saját tervet dolgozzon ki a világ szintézisére. Mentség, amellyel a szerző a mondatok nagyszerű alkotójaként kínálja magát, és minden Goggins -interjút a felejthetetlen idézetekkel sújt az előtte megtörténő szereplőkkel.

De Goggins tudása nem a megoldást kereső altruista igénye. Csak annak a cinikusnak, aki bölcsességre vágyik, amellyel még jobban érezheti magát az őrtorony tetején, ahonnan láthatja többi ártatlanságában elveszett embertársát. Legalábbis Goggins elismeri, nincs Adam Smith láthatatlan keze, amely a világon jót tenne. És azok közé sorolható, akik jóhiszeműen adják a jó Smith predikátusainak. De a kérdés nem ez.

Lo importante para Goggins es saber qué piensas otros humanos como él a los que todos acuden para saber. Y así es como hablamos con el mismísimo Lenin, con Edison o Freud, con Einstein o con Gomez de la Serna. Quizás lo que esos otros sabios le cuenten no le convenza del todo. Pero el asunto es acopiar opiniones. Porque cuando todo esto explote, cuando el mundo se reduzca a cenizas, Goggins quiere saber cómo ha podido pasar.

Gog – Papini

A vak pilĂłta

Si el virtuosismo de Papini es esa suerte de síntesis hecha literatura, ¿cómo no iba a predicar también en forma de relato o de cuento? Sumémosle un volumen centrado esencialmente en lo fantástico y acabamos por disfrutar de una obra diferente. Maestro de Dino Buzzati y discípulo de Edgar Allan Poe, «si los cuentos papinianos no reflejan el terror o la morbosidad de la temática de Poe, es evidente que en ellos se desborda la extrañeza y la reflexión metafísica, tratadas con mayor o menor grado de ironía y sarcasmo junto a una magnífica práctica del suspense, que acaba provocando en el lector un efecto abrumador de sorpresa, desconcierto y turbación».

Mindezekben a "Papini maró humorába burkolózó" történetekben a szkepticizmusból fakadó melankólia tükröződik. Erre utalt Borges, amikor kijelentette: "Ezek a történetek egy olyan dátumból származnak, amikor az ember melankóliájában és alkonyatában hátradőlt ...".

a vak pilĂłta giovanni papini

Az ördög

El mal hecho figura. Protagonista de más historias que el bien, la bondad o que Dios. La atracción por lo demoníaco y lo perverso convive con el ser humano, desde la pueril tentación de una manzana y hasta el reclamo demencial del demonio como última voluntad de Cristo antes del dolor y la locura.

¿Cómo no iba Papini a hablar de él? Pese a que mucha haya sido la tinta que se haya corrido para darle forma y sustancia al diablo. Pese a que muchos otros escritores como Poe ya lo hayan resucitado para retorcidos lectores. Todos adoramos en alguna ocasión al diablo. Aunque solo sea por el hecho morboso de saber qué nos puede esperar en el fin si no actuamos como debemos, o como nos han inculcado que debemos intervenir en nuestro paso por este mundo.

Papini nos enseña dónde está el diablo y quién comulga con él. El mal es un grandísimo crisol donde se funden todas nuestras vanaglorias y deseos retorcidos hechos odios y manías. Leer este libro es darte esa famosa vuelta por el lado salvaje, a lo Lou Reed versión Papini, con la misma cadencia musical hacia el descubrimiento del más que posible pacto de todos con él, con el mismísimo Diablo.

El Diablo
5 / 5 - (10 szavazat)

Szólj hozzá

Ez az oldal Akismet-et használ a levélszemét csökkentése érdekében. Tudja meg, hogyan dolgozik a megjegyzés adatainak feldolgozása.