เชกเซ‡เชจเชฟเชธ เชœเซ‹เชนเซเชจเซเชธเชจ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ 3 เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹ เชถเซ‹เชงเซ‹

เชœเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เช•เชตเชฟ เชœเซ‹เชกเช•เชฃเชพเช‚เชฅเซ€ เชฆเซ‚เชฐ เชœเชตเชพเชจเซเช‚ เชจเช•เซเช•เซ€ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชถเซ€เชฒเชคเชพ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เช—เชฆเซเชฏเชฎเชพเช‚ เชšเชฎเช•เชคเซ€ เชฐเชนเซ‡ เช›เซ‡. เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เชธเชพเชฅเซ‡ เช•เซ‡เชธ เช›เซ‡ เชกเซ‡เชจเชฟเชธ เชœเซ‹เชนเซเชจเซเชธเชจเชจเซ‹, poeta en su fuero interno y reconocido narrador en prosa para el mundo exterior. Ademรกs, Johnson, como buen representante de poeta actual, tambiรฉn abundรณ en la lรญrica de la perdiciรณn, dejando la piel de sus personajes en las esquinas de los callejones del inframundo, allรญ donde la noche de los sueรฑos y deseos turbios encuentran salida a su cรกrcel de la moral.

เชคเซ‡ เช‰เชฆเชพเชธเซ€ เชกเชฎเซเชชเชฎเชพเช‚ เช…เชฅเชตเชพ เชตเชฟเชถเซเชตเชจเซ€ เชฌเซ€เชœเซ€ เชฌเชพเชœเซ เช…เชฅเชกเชพเชฎเชฃเชจเซ€ เชฎเชงเซเชฏเชฎเชพเช‚ เชนเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡, เชœเซเชฏเชพเช‚ เชคเชฎเซ‡ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เชจเซเชฏเชพเชฏเชจเซ‹ เชนเชฟเชธเชพเชฌ เช•เชฐเซเชฏเชพ เชตเชฟเชจเชพ เชคเชฎเชพเชฐเซ€ เชœเชพเชคเชจเซ‡ เชฎเชพเชฐเซ€ เชถเช•เซ‹ เช›เซ‹. เชœเซ‹เชนเซเชจเซเชธเชจเชจเซ‹ เชชเซเชฐเชถเซเชจ เชตเชฟเชถเซเชตเชจเซ€ เช…เช‚เชฆเชฐเชฅเซ€ เชฌเชนเชพเชฐเชจเซ€ เช•เชฒเซเชชเชจเชพเชจเซ‹ เชนเชคเซ‹ เชœเซ‡ เชตเชพเชธเซเชคเชตเชฟเช•เชคเชพเชฎเชพเช‚ เชชเชฐเชฟเชตเชฐเซเชคเชจ เชฒเชพเชตเซ‡ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช• เชฏเชพเชคเชจเชพ เชชเชพเชคเซเชฐ เช…เช‚เชฆเชฐเชฅเซ€ เช–เซ‡เช‚เชšเซ‡ เช›เซ‡.

เชชเชฐเช‚เชคเซ เชฌเชงเซเช‚ เชœ เชชเซเชฐเชพเชฐเชฌเซเชง เชจเชฅเซ€. เชคเซ‡ "เชชเชพเชช เชถเชนเซ‡เชฐ" เช•เซ‡ เชœเซ‡ เชฎเชพเชจเชตเซ€ เชธเชฎเชฏเชพเช‚เชคเชฐเซ‡ เชฎเซเชฒเชพเช•เชพเชค เชฒเซ‡เชตเชพ เชฎเชพเช‚เช—เซ‡ เช›เซ‡, เชธเชญเชพเชจเชชเชฃเซ‡ เช…เชฅเชตเชพ เช…เชšเซ‡เชคเชจเชชเชฃเซ‡, เชคเซเชฏเชพเช‚ เชชเชฐเชฟเชตเชฐเซเชคเชจ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช…เชตเช•เชพเชถ เชนเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชคเชฐเชซ เชฆเซ‹เชฐเซ€ เชฐเชนเซ‡เชฒเซ€ เช‰เชฆเชพเชธเซ€เชจเซ€ เชชเซเชจp เชฐเชšเชจเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡. เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟเชจเซ€ เช…เชจเซ‡ เชธเช‚เชธเซเช•เซƒเชคเชฟ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡เชจเซ€ เช†เชคเซเชฎ-เชตเชฟเชจเชพเชถเช• เชตเซƒเชคเซเชคเชฟ เช…เชจเซ‡ เชตเชฟเชถเชฟเชทเซเชŸ เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟเชจเซ€ เชธเชพเชฅเซ‡, เชคเซ‡เชจเซ‡ เชฅเชชเซเชชเชก เชฎเชพเชฐเชตเซ€ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเซ‡ เชชเชพเช›เชณ เช›เซ‹เชกเซ€ เชฆเซ‡เชตเซ€ เช เชซเช•เซเชค เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชฆเซ: เช–เชฅเซ€ เชชเชฐเชฟเชšเชฟเชค เชฅเชตเชพเชจเซ€ เชฌเชพเชฌเชค เช›เซ‡.

เชกเซ‡เชจเชฟเชธ เชœเซ‹เชนเซเชจเซเชธเชจเชจเซ€ เชŸเซ‹เชšเชจเซ€ 3 เชญเชฒเชพเชฎเชฃ เช•เชฐเซ‡เชฒ เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

เชงเซเชฎเชพเชกเชพเชจเซเช‚ เชเชพเชก

เชตเชฟเชฏเซ‡เชคเชจเชพเชฎ เชฏเซเชฆเซเชง เช เชฆเชฐเซ‡เช• เชตเชพเชฐเซเชคเชพเช•เชพเชฐ เช…เชฅเชตเชพ เชซเชฟเชฒเซเชฎ เชจเชฟเชฐเซเชฎเชพเชคเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฒเช—เชญเช— เชซเชฐเชœเชฟเชฏเชพเชค เชฆเซƒเชถเซเชฏ เช›เซ‡. เชเชชเซ‹เช•เซ‡เชฒเชฟเชชเซเชธ เชจเชพเช‰ เช…เชฅเชตเชพ เช—เซเชก เชฎเซ‹เชฐเซเชจเชฟเช‚เช— เชตเชฟเชฏเซ‡เชคเชจเชพเชฎ เชœเซ‡เชตเซ€ เชซเชฟเชฒเซเชฎเซ‹เชฎเชพเช‚ เช†เชชเชฃเซ‡ เชถเซ‹เชงเซ€เช เช›เซ€เช เช•เซ‡ เชฎเซ‹เชŸเชพเชญเชพเช—เชจเชพ เช…เชฎเซ‡เชฐเชฟเช•เชจเซ‹ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชตเชฟเชšเชฟเชคเซเชฐ เชธเช‚เช˜เชฐเซเชทเชจเซเช‚ เชชเซเชฐเชคเซเชฏเช•เซเชท เช…เชจเซ‡ เชตเชฟเชตเซ‡เชšเชจเชพเชคเซเชฎเช• เชฆเซเชฐเชถเซเชฏ เชœเซ‡เช“ เชตเชฟเชšเชพเชฐเซ‡ เช›เซ‡ เช•เซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชฏเซเชตเชพเชจเซ‹ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชถเซเช‚ เช•เชฐเซ€ เชฐเชนเซเชฏเชพ เช›เซ‡, เชตเชฟเชถเซเชตเชจเซ€ เชฌเซ€เชœเซ€ เชฌเชพเชœเซ เช…เชจเซ‡ เชฏเซเชฆเซเชงเชจเชพ เช•เชพเชฐเชฃเซ‹เชธเชฐ เชชเชกเซเชฏเชพ. เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃเชชเชฃเซ‡ เชธเซเชชเชทเซเชŸ เชจเชฅเซ€.

เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพเชจเซ€ เชตเชพเชค เช•เชฐเซ€เช เชคเซ‹, เชกเซ‡เชจเชฟเชธ เชœเซเชนเซ‹เชจเซเชธเชจเซ‡ เชตเชฟเชฏเซ‡เชคเชจเชพเชฎเซ€เชธ เชชเซเชฐเชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชเชชเซ‹เช•เซ‡เชฒเชฟเชชเซเชŸเชฟเช• เช…เชจเซ‡ เชญเซเชฒเชญเซเชฒเชพเชฎเชฃเซ€เชจเชพ เชฆเซƒเชถเซเชฏ เชตเชฟเชถเซ‡ 20 เชตเชฐเซเชท เชธเซเชงเซ€ เช…เชฅเชกเชพเชฎเชฃเซ‹, เชนเซเชฎเชฒเชพเช“ เช…เชจเซ‡ เชชเซ€เชกเชฟเชคเซ‹เชจเซ‡ เช†เชงเชฟเชจ เชธเซŒเชฅเซ€ เชตเชฟเชตเซ‡เชšเช• เชฎเชพเชจเซเชฏเชคเชพ เชชเซเชฐเชพเชชเซเชค เชตเชพเชฐเซเชคเชพ เชฒเช–เซ€ เชนเชคเซ€.

La intervenciรณn americana para evitar la unificaciรณn comunista sobre esta zona nunca se entendiรณ del todo en medio de una Guerra Frรญa que tampoco aclaraba nunca sus extremos polรญticos mรกs aviesos.

Junto a Skip Sand descubrimos todas esas contradicciones tรญpicas de la guerra, materializadas finalmente en los soldados Bill y James, llegados de la Amรฉrica profunda a ese otro lado del mundo para defender algo insertado en su ideario como una suma de eslรณganes sin sentido en รบltima instancia sobre los cuerpos de las vรญctimas mรกs insospechadas.

เช“เชชเชฐเซ‡เชถเชจ เชธเซเชฎเซ‹เช• เชŸเซเชฐเซ€ เช…เชฎเซ‡เชฐเชฟเช•เชจ เชถเซˆเชฒเซ€เชจเชพ "เช…เช‚เชคเชฟเชฎ เชธเชฎเชพเชงเชพเชจ" เชœเซ‡เชตเซเช‚ เชฒเชพเช—เซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเซเช‚ เชญเซŒเชคเชฟเช•เชฐเชฃ เชฏเซเชฆเซเชงเชฎเชพเช‚ เชฐเชนเซ€ เชถเช•เซ‡ เชคเซ‡เชตเชพ เชฎเชพเชจเชตเชคเชพเชจเชพ เช•เซ‡เชŸเชฒเชพเช• เช…เชตเชถเซ‡เชทเซ‹ เชธเชพเชฎเซ‡ เช•เชพเช‰เชจเซเชŸเชฐเชตเซ‡เช‡เชŸ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เช‡เชคเชฟเชนเชพเชธเชจเซ‹ เช–เซเชฒเชพเชธเซ‹ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡.

เชงเซเชฎเชพเชกเชพเชจเซเช‚ เชเชพเชก

เชฎเชฐเชฎเซ‡เช‡เชกเชจเซ€ เชคเชฐเชซเซ‡เชฃ

เชชเซเชธเซเชคเช•เชจเซ€ เชฐเชšเชจเชพ เช•เชฐเชคเซ€ เชชเชพเช‚เชš เชตเชพเชฐเซเชคเชพเช“เชฎเชพเช‚ เช†เชชเชฃเซ‡ เช–เซ‚เชฌ เชœ เชตเชฟเชญเชฟเชจเซเชจ เชœเซ€เชตเชจ เชชเซเชฐเซ‹เชœเซ‡เช•เซเชŸเซเชธเชจเซ€ เชถเซ‹เชง เช•เชฐเซ€เช เช›เซ€เช, เชชเชฐเช‚เชคเซ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เช…เช‚เชคเชจเซ€ เชจเชœเซ€เช• เช†เชตเชคเซ€ deepเช‚เชกเซ€ เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชพเช“เชฅเซ€ เชญเชฐเซ‡เชฒเชพ เช›เซ€เช.

เชœเซ‡ เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹ เชเช• เชชเชกเชฆเชพเชตเชพเชณเซ€ เชธเซเชฎเชฟเชค เชธเชพเชฅเซ‡ เชœเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡เชจเซ‹ เชธเชพเชฎเชจเซ‹ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เชฆเซเชฐเซเช˜เชŸเชจเชพเชจเซ‹ เชธเชพเชฎเชจเซ‹ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เช‰เชฆเชพเชธเซ€ เชธเชพเชฅเซ‡ เชคเซ‡ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃ เชธเซเช–เชฎเชพเช‚ เชซเซ‡เชฐเชตเชพเชฏ เช›เซ‡. เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เชชเชพเชธเซ‡ เชฌเซ€เชœเซ‹ เช•เซ‹เชˆ เชตเชฟเช•เชฒเซเชช เชจเชฅเซ€. เชชเชพเช‚เชš เชจเชพเชฏเช•เซ‹ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชœเซ€เชตเชจเชฎเชพเช‚ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃ เชธเซเช‚เชฆเชฐเชคเชพเชจเซ€ เชเชฒเช• เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชฐเชนเซ‡ เช›เซ‡. เช–เชพเชธ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชฎเชนเชพเชจ เช…เช‚เชคเชฟเชฎ เช•เซ‹เชฏเชกเชพเชฎเชพเช‚.

De otra forma lo mรกs bello se sumergirรญa en la patรฉtica oscuridad de la razรณn que los ha hecho enfrentarse a sus miedos o amontonar viejos traumas; o que los asoma al abismo de la vacuidad de una vida consumida, cuando todo tiempo pasado anunciaba la eternidad del momento como un falso eslogan visto en el hoy de sus รบltimos dรญasโ€ฆ

เชถเช•เซเชฏ เชธเซเชงเชพเชฐเชพ เชตเชฟเชจเชพ เชคเซ€เชตเซเชฐ เชชเซเชฐเซ‡เชฎ เช…เชฅเชตเชพ เชจเชซเชฐเชค เช•เชฐเซเชฏเชพ เชชเช›เซ€; เชธเซŒเชฅเซ€ เชฎเซ‹เชŸเซ€ เชธเชซเชณเชคเชพ เช•เซ‡ เชธเซŒเชฅเซ€ เช–เชฐเชพเชฌ เชญเซ‚เชฒเซ‹ เชชเช›เซ€, เช† เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชธเช‚เชœเซ‹เช—เซ‹เชจเซ€ เชธเชนเชพเชฏเช•เชคเชพเชจเซ€ เชชเชฐเชตเชพ เช•เชฐเชคเชพ เชจเชฅเซ€, เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เช—เชฎเช—เซ€เชจเซ€ เชธเชฎเชพเชจ เช›เซ‡.

เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เช“เช เชซเช•เซเชค เชชเซเชฐเชนเชพเชฐเซ‹เชจเซ‡ เช‰เชœเชพเช—เชฐ เช•เชฐเชตเชพ เช…เชจเซ‡ เชธเชฎเชฏเชจเซ€ เชฏเซเช•เซเชคเชฟเชจเซ€ เช•เซเชฐเซ‚เชฐเชคเชพ เชชเชฐ เชนเชธเชตเซเช‚ เชชเชกเชถเซ‡ เชœเซ‡ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เชตเชฟเชœเชฏเชจเซ‡ เชฐเชฆ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชฅเชตเชพ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เชธเช‚เชญเชตเชฟเชค เชญเซ‚เชฒเชจเซ‡ เชฆเชซเชจเชพเชตเซ‡ เช›เซ‡. เชฒเซ‡เช–เช• เชœเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เช† เชตเชพเชฐเซเชคเชพเช“เชฎเชพเช‚ เชตเซเชฏเชธเซเชค เชนเชคเซ‹ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชฎเซƒเชคเซเชฏเซเช เชคเซ‡เชจเซ‡ เชคเซเชฐเชพเชธ เช†เชชเซเชฏเซ‹ เชนเชคเซ‹.

เช‡เชฐเชพเชฆเชพเชชเซ‚เชฐเซเชตเช• เชตเชฟเชฆเชพเชฏ เชธเชพเชนเชฟเชคเซเชฏเชจเซเช‚ เช•เชพเชฐเซเชฏ. เชชเชพเช‚เชš เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹ เชœเซ‡ เชซเช•เซเชค เชเช• เชœ เชนเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡. เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เช…เช‚เชคเซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เช˜เชฃเชพ เชœเซ€เชตเชจ เชœเซ€เชตเซ€เช เช›เซ€เช, เชœเซเชฆเซ€ เชœเซเชฆเซ€ เชชเชฐเชฟเชธเซเชฅเชฟเชคเชฟเช“, เชœเซเชฆเชพ เชœเซเชฆเชพ เชฆเซƒเชถเซเชฏเซ‹ เช…เชจเซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เช† เชฌเชงเชพเชจเซ‡ เช—เซเชกเชฌเชพเชฏ เช•เชนเซ‡เชตเซเช‚ เชชเชกเชถเซ‡.

เชฎเชฐเชฎเซ‡เช‡เชกเชจเซ€ เชคเชฐเชซเซ‡เชฃ

เช•เซ‹เชˆ เชนเชฒเชคเซเช‚ เชจเชฅเซ€

Siempre es interesante descubrir a un autor centrado en un gรฉnero concreto, aproximarse a otro bien distinto. Esta incursiรณn de Denis Johnson en la novela negra supone una renovaciรณn per se.

เช†เช‚เชคเชฐเชฟเช• เชฆเซเชฐเชถเซเชฏเซ‹เชจเชพ เชฒเซ‡เช–เช• เชœเซ‡ เชถเซˆเชฒเซ€เชฎเชพเช‚ เชซเชพเชณเซ‹ เช†เชชเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชฌเชงเซเช‚ เชœเซ‡ เชฎเซเช–เซเชฏเชคเซเชตเซ‡ เช…เชธเชฐ เชชเชฐ, เช—เซเชจเชพเชจเชพ เชจเชพเชŸเซเชฏเช•เชฐเชฃ เชชเชฐ, เชจเชฟเชฐเซเชฃเชพเชฏเช• เชธเชพเชฎเชพเชœเชฟเช• เชชเซเชฐเชคเชฟเชฌเชฟเช‚เชฌ เชชเชฐ เชงเซเชฏเชพเชจ เช•เซ‡เชจเซเชฆเซเชฐเชฟเชค เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เช†เช–เชฐเซ‡ เชธเชฎเซƒเชฆเซเชงเชฟเชจเซ€ เชงเชพเชฐเชฃเชพ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เช•เชพเชณเชพ เชถเซˆเชฒเซ€เชจเชพ เชธเซŒเชฅเซ€ เชถเซเชฆเซเชงเชตเชพเชฆเซ€ เชชเซเชฐเซ‡เชฎเซ€เช“ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เช† เชฆเชฐเช–เชพเชธเซเชคเชจเซ‡ เชฎเชนเชคเซเชต เช†เชชเชคเชพ เชจเชฅเซ€, เชชเชฐเช‚เชคเซ เชคเซ‡ เชšเซ‹เช•เซเช•เชธเชชเชฃเซ‡ เชเช• เชฐเชธเชชเซเชฐเชฆ เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เชเชธเชฟเชก เชฐเชฎเซ‚เชœเชฅเซ€ เชญเชฐเซ‡เชฒเซ€ เช›เซ‡.

Sin duda un desfogue de un autor que quiso ver en el black mรกs truculento una forma de expiar demonios, reรญr sobre lo tรฉtrico y ofrecer fogonazos reales sobre un mundo del hampa que encuentra en el juego y las apuestas, una forma de vida prรกcticamente permitida.

La pugna entre Jimmy, jugador compulsivo, y Gambol, matรณn a sueldo convierte la historia en un frenรฉtico devenir de dos tรญteres movidos por los cerebros de la mafia del juego de azar y del azar de sus vidas.

เช•เซ‹เชˆ เชนเชฒเชคเซเช‚ เชจเชฅเซ€
5 / 5 - (7 เชฎเชค)

เชเช• เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชฎเซ‚เช•เซ‹

เชธเซเชชเชพเชฎ เช˜เชŸเชพเชกเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช† เชธเชพเช‡เชŸ Akismet เชจเซ‹ เช‰เชชเชฏเซ‹เช— เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชคเชฎเชพเชฐเซ‹ เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชกเซ‡เชŸเชพ เช•เซ‡เชตเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเซเชฐเช•เซเชฐเชฟเชฏเชพ เช•เชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเซ‹.