เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹เชจเชพ 3 เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

เชจเชพ เชธเชพเชฐเชพ เชฒเซ‡เช–เช• เชฐเชนเชธเซเชฏ เชฐเซ‹เชฎเชพเช‚เชšเช• เชฎเชพเชŸเซ‡ เชตเซเชฏเชตเชธเชพเชฏ เชธเชพเชฅเซ‡, เชคเซ‡ เช†เชชเชฃเซ€ เช†เชธเชชเชพเชธเชจเชพ เชœเซ‡เชŸเชฒเชพ เชตเชฟเชšเชฟเชคเซเชฐ เช˜เชŸเช• เชชเชฐ เชšเช•เชพเชธเชฃเซ€เชจเซ€ เช•เชฒเซเชชเชจเชพเชจเซ‡ เชธเซเชฅเชพเชจเชพเช‚เชคเชฐเชฟเชค เช•เชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เชธเช•เซเชทเชฎ เชนเซ‹เชตเชพ เชœเซ‹เชˆเช. เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡, เชœเซ‡เชŸเชฒเซ€ เช†เชชเชฃเซ€ เชชเชพเชธเซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช• เชœเชฐเซ‚เชฐเชฟเชฏเชพเชค เชฎเชพเชŸเซ‡ เชงเชพเชฐเซเชฏเชพ เช•เชพเชฐเซเชฏเช•เซเชทเชฎ เช…เชจเซ‡ เชชเซเชฐเชฏเซ‹เช—เชฎเซ‚เชฒเช• เชœเชตเชพเชฌ เชนเซ‹เชฏ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เชฅเชพเชฏ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชจเชฟเชฏเช‚เชคเซเชฐเชฟเชค เชšเชฒเซ‹ เชชเชฐ เช†เชงเชพเชฐเชฟเชค เชจเชฅเซ€.

Deepเช‚เชกเชพ เชจเซ€เชšเซ‡, เชฆเชฐเซ‡เช• เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟ เชเช• เช…เช—เชฎเซเชฏ เชฐเชนเชธเซเชฏ เช›เซ‡, เช…เชจเซ‡ เชธเชพเชนเชฟเชคเซเชฏเชฟเช• เชฆเชฐเช–เชพเชธเซเชคเซ‹ เชœเซ‡เชฎ เช•เซ‡ เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹ เชคเซ‡เช“ เช†เชชเชฃเชจเซ‡ เชญเซ‡เชฆเซ€ เชœเช—เซเชฏเชพเชจเซ€ เชจเชœเซ€เช• เชฒเชพเชตเซ‡ เช›เซ‡ เชœเซเชฏเชพเช‚ เชกเซเชฐเชพเช‡เชต เช…เชจเซ‡ เช†เชคเซเชฎเชพ เชเช• เชธเชพเชฅเซ‡ เชฐเชนเซ‡ เช›เซ‡, เชเชจเซเชœเชฟเชจเซ‹ เชœเซ‡ เช†เชชเชฃเชจเซ‡ เช†เชชเชฃเชพ sเช‚เชกเชพเชฃเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชธเช‚เชšเชพเชฒเชฟเชค เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชฆเชฐเซ‡เช• เชฏเซเช—เชจเซ€ เชจเชตเซ€ เชฆเซเชฐเชทเซเชŸเชฟ เชชเซ‚เชฐเซ€ เชชเชพเชกเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชธเช•เซเชทเชฎ เชฐเชธเชชเซเชฐเชฆ เช‡เชจเซเชŸเซเชฐเชพเชนเชฟเชธเซเชŸเซเชฐเซ€เชเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เช˜เชŸเชจเชพเช“เชจเซ‡ เชซเชฐเซ€เชฅเซ€ เชฒเช–เซ‡ เช›เซ‡.

Con sus primeras novelas, Alfonso ya se mueve con soltura en eso de presentar los trampantojos y celosรญas de sus personajes para que nos dejemos llevar por apariencias para acabar transformando la realidad de lo narrado desde el giro mรกs insospechado. Adornamos esa parte esencial de los protagonistas con escenografรญas entre el ayer y el hoy, con ese juego de flashbacks que firmarรญa el mismรญsimo เชœเซ‹เชเชฒ เชกเชฟเช•เชฐ. เช…เชจเซ‡ เช…เชฎเซ‡ เช–เซ‚เชฌ เชœ เชฎเชจเซ‹เชฐเช‚เชœเช• เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพเช“เชจเซ‹ เช†เชจเช‚เชฆ เชฎเชพเชฃเซ€เช เช›เซ€เช.

เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชŸเซ‹เชšเชจเซ€ 3 เชญเชฒเชพเชฎเชฃ เช•เชฐเซ‡เชฒ เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพเช“

เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹เชจเซ€ เช›เซเชชเชพเชฏเซ‡เชฒเซ€ เชญเชพเชทเชพ

เชฎเชจเซ‡ เชฏเชพเชฆ เช›เซ‡ เชฐเซเช‡เช เชเซ‡เชซonเชจ. Me ocurre siempre que descubro una novela que apunta al aspecto esotรฉrico de los libros, a lenguajes ocultos, a ese aroma a sabidurรญa acopiada en estanterรญas interminables, quizรกs en nuevos cementerios de librosโ€ฆ

เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เช เซ€เช• เช›เซ‡, เชคเซ‡เชฅเซ€ เชคเซ‡ เชฌเชจเซ‹. เช•เซ‡เชŸเชฒเชพเชจ เชฒเซ‡เช–เช•เชจเซ€ เชตเชฟเชถเชพเชณ เช•เชฒเซเชชเชจเชพ เชคเซ‡เชจเซ€ เชชเชพเชธเซ‡ เช›เซ‡ ... เชชเชฐเช‚เชคเซ เช† เชตเช–เชคเซ‡ เชคเซ‡ a เชชเชฐ เช›เซ‡ เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹ เชคเซ‡ เชซเชฐเซ€เชฅเซ€ เชคเซ‡เชจเชพ เชฐเชนเชธเซเชฏเซ‹เชจเซเช‚ เช•เซ‡เชจเซเชฆเซเชฐเชฌเชฟเช‚เชฆเซ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชฒเซ‡ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชฎเชพเชชเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฌเชจเชพเชตเซ‡เชฒ เชฌเชฟเชฒเชฌเชพเช“ เช›เซ‡ เชฐเซเช‡เช เชเชพเชซเชจเชจเชพ เชฌเชพเชฐเซเชธเซ‡เชฒเซ‹เชจเชพเชจเซ€ เชœเซ‡เชฎ.

Desde la capital vizcaรญna hasta diferentes escenarios europeos, alternando tambiรฉn tiempos dispares. Asรญ es como se va tejiendo un sugerente misterio que nos lleva y nos trae embaucados como el truco de un buen prestidigitador.

เชฌเชฟเชฒเชฌเชพเช“ เช…เชจเซ‡ เช“เช•เซเชธเชซเซ‹เชฐเซเชก, 1933. เช“เช•เซเชธเชซเซ‹เชฐเซเชก เชฏเซเชจเชฟเชตเชฐเซเชธเชฟเชŸเซ€เชจเชพ เชฒเซ‡เช–เช• เช…เชจเซ‡ เชชเซเชฐเซ‹เชซเซ‡เชธเชฐ เช—เซ‡เชฌเซเชฐเชฟเชฏเชฒ เชกเซ€ เชฒเชพ เชธเซ‹เชŸเชพ, เชเช• เชฎเซ‹เชŸเซ€ เชธเซเชŸเซ€เชฒ เช•เช‚เชชเชจเซ€เชจเชพ เชฎเชพเชฒเชฟเช• เชฌเชฟเชธเซเช•เซ‡เชจเชพ เชธเซŒเชฅเซ€ เชฎเซ‹เชŸเชพ เชจเชธเซ€เชฌเชจเชพ เชตเชพเชฐเชธเชฆเชพเชฐ เช›เซ‡. เชชเชฐเช‚เชคเซ เช•เซ‹เชˆ เช…เช‚เชงเชพเชฐเชพเช เชคเซ‡เชจเชพ เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชเช• เชถเซเชฏเชพเชฎ เชฐเชนเชธเซเชฏ เชถเซ‹เชงเซ€ เช•เชพเซเชฏเซเช‚ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเซ‡ เชกเซ‚เชฌเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช•เช‚เชˆเชชเชฃ เช•เชฐเชตเชพ เชคเซˆเชฏเชพเชฐ เช›เซ‡. เชธเซ€เชเชธ เชฒเซ‡เชตเชฟเชธ เช…เชจเซ‡ เชœเซ‡เช†เชฐเช†เชฐ เชŸเซ‹เชฒเซเช•เชฟเชเชจ, เชคเชฎเชพเชฐเชพ เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชฎเชฟเชคเซเชฐเซ‹, เชคเชฎเชพเชฐเซ€ เชธเชพเชฅเซ‡ เชฌเชฟเชจเชถเชฐเชคเซ€ เชฐเชนเซ‡เชถเซ‡ เชœเซ‡เชฅเซ€ เชคเชฎเซ‡ เช…เชคเซเชฏเชพเชฐ เชธเซเชงเซ€ เชฒเช–เซ‡เชฒเซ€ เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชตเชพเชฐเซเชคเชพ เชฌเชจเชพเชตเซ€ เชถเช•เซ‹.

เชฒเช‚เชกเชจ, 1961. เชฆเชธ เชตเชฐเซเชทเชจเซ€ เช›เซ‹เช•เชฐเซ€เชจเชพ เชชเชฟเชคเชพ เชฎเชพเชฐเซเช• เชตเซ‹เชฒเซ‡เชธ, เชœเซ‡เชจเซ€ เชชเชพเชธเซ‡ เช–เซ‚เชฌ เชœ เช–เชพเชธ เชญเซ‡เชŸ เช›เซ‡, เชคเซ‡ เชเช• เชœเชพเชฃเซ€เชคเชพ เชฌเซเชฐเชฟเชŸเชฟเชถ เชตเช•เซ€เชฒ เช›เซ‡. เชเช• เชฆเชฟเชตเชธ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชฒเซ‡เช–เช• รšเชฐเซเชธเซเชฒเชพ เชฆเซ‡ เชฒเชพ เชธเซ‹เชŸเชพ เชคเชฐเชซเชฅเซ€ เชฎเซเชฒเชพเช•เชพเชค เชฎเชณเซ€, เชœเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เช•เซเชŸเซเช‚เชฌเชจเชพ เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณ เช…เชจเซ‡ เชตเชพเชฐเชธเชพเชจเซ€ เชคเชชเชพเชธ เช•เชฐเชตเชพเชจเซ€ เชธเซ‚เชšเชจเชพ เช†เชชเซ‡ เช›เซ‡: เช†เช‚เชคเชฐเชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเซ€เชฏ เชชเซเชฐเซ‡เชธเซ‡ เชเชตเซ‹ เชชเชกเช˜เซ‹ เชชเชพเชกเซเชฏเซ‹ เช›เซ‡ เช•เซ‡ 1933 เชฎเชพเช‚ เช—เซ‡เชฌเซเชฐเชฟเชฏเชฒ เชกเซ€ เชฒเชพ เชธเซ‹เชŸเชพเชจเซเช‚ เชจเชธเซ€เชฌ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃเชชเชฃเซ‡ เช–เซ‹เชตเชพเชˆ เช—เชฏเซเช‚ เชจ เชนเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเชตเชพเชจเซ€ เชšเชพเชตเซ€เช“ เชคเซ‡ เชœเซเชฏเชพเช‚ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชคเซ‡เชจเซ€ เชจเชตเซ€เชจเชคเชฎ เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพเชฎเชพเช‚ เชฎเชณเซ€ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡.

เชเช• เชตเชพเชฐเซเชคเชพ เชœเซ‡ เช“เช•เซเชธเชซเซ‹เชฐเซเชก เช…เชจเซ‡ เชฌเชฟเชฒเชฌเชพเช“ เชตเชšเซเชšเซ‡ เชคเซเชฐเซ€เชธเชฅเซ€ เชตเชงเซ เชตเชฐเซเชทเซ‹เชฅเซ€ เชชเซเชฐเชตเชพเชธ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชœเซ‡เชฎเชพเช‚ เชคเชฎเชพเชฎ เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹ เชเช• เชฐเชนเชธเซเชฏ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชœเซ‹เชกเชพเชฏเซ‡เชฒเชพ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชฆเชซเชจเชพเชตเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซเชฏเชพ เชนเชคเชพ. เช…เชจเซ‡ เชซเช•เซเชค เชคเซ‡ เชœ เชœเซ‡เช“ เชชเซเชฐเช–เซเชฏเชพเชค เชฒเซ‡เช–เช•เชจเชพ เชฎเชนเชพเชจ เช•เชพเชฐเซเชฏเชจเชพ เชชเซƒเชทเซเช เซ‹ เชชเชพเช›เชณเชจเซ€ เช›เซเชชเชพเชฏเซ‡เชฒเซ€ เชญเชพเชทเชพเชจเซ‡ เชธเชฎเชœเชตเชพเชฎเชพเช‚ เชธเชซเชณ เชฅเชพเชฏ เช›เซ‡. เชธเชพเชฐเชพ เช…เชจเซ‡ เช…เชจเชฟเชทเซเชŸ เชตเชฟเชถเซ‡เชจเซ€ เชตเชพเชฐเซเชคเชพ, เชธเชคเซเชฏ เช…เชจเซ‡ เชธเชพเชนเชฟเชคเซเชฏเชจเชพ เชชเซเชฐเซ‡เชฎ เชตเชฟเชถเซ‡, เช…เชงเชฟเช•เซƒเชค เชฎเชฟเชคเซเชฐเชคเชพเชจเซ€ เชคเชพเช•เชพเชค เชตเชฟเชถเซ‡, เชœเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชธเชพเชฅ เช†เชชเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชจเซเชฏเชพเชฏ เชจเชฅเซ€ เช•เชฐเชคเซ€.

เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹เชจเซ€ เช›เซเชชเชพเชฏเซ‡เชฒเซ€ เชญเชพเชทเชพ

เชตเชฐเชธเชพเชฆเชจเซเช‚ เชถเชนเซ‡เชฐ

เชตเชฐเชธเชพเชฆเซ€ เชถเชนเซ‡เชฐ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชฌเชฟเชฒเชฌเชพเช“ เชเช• เชฒเชพเช•เซเชทเชฃเชฟเช• เช›เชฌเซ€ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชฆเชฟเชตเชธเซ‹เชจเซ€ เชธเช‚เช–เซเชฏเชพ เช†เชฌเซ‹เชนเชตเชพ เชชเชฐเชฟเชตเชฐเซเชคเชจเชจเซ‡ เช†เชญเชพเชฐเซ€ เชนเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡. เชชเชฐเช‚เชคเซ เช•เชพเชฒเซเชชเชจเชฟเช• เชชเชนเซ‡เชฒเซ‡เชฅเซ€ เชœ เช† เชฎเชนเชพเชจ เชถเชนเซ‡เชฐ เช† เชฐเซ€เชคเซ‡ เชธเซ‚เชšเชฟเชฌเชฆเซเชง เช›เซ‡, เชคเซ‡เชฅเซ€ "เชตเชฐเชธเชพเชฆเชจเซเช‚ เชถเชนเซ‡เชฐ" เชจเซเช‚ เชธเชฟเชจเซ‡เช•เซเชกเซ‹เชšเซ‡ เช…เชฅเชตเชพ เชฐเซ‚เชชเช• เชนเชœเซ เชชเชฃ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃ เชฐเซ€เชคเซ‡ เช•เชพเชฐเซเชฏ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡.

Pero allรก en los 80 era otra cosa y la idea de ciudad de la lluvia se ceรฑรญa a una realidad de la capital vizcaรญna como urbe gris muy reconocible. En esa ciudad asaltada por la lluvia, dรญa sรญ y dรญa tambiรฉn encontramos a Alain Lara, futbolista en ciernes que empieza a despuntar en el Athletic. Pero no va de fรบtbol la cosaโ€ฆ Porque la vida de Alain empieza a zozobrar cuando รฉste descubre una desconocida y enigmรกtica fotografรญa de su abuelo de los aรฑos cuarenta.

เช…เช‚เชค relativeเชชเซเชฐเซ‡เชฐเชฃเชพ เช•เซ‡ เชœเซ‡ เชธเช‚เชฌเช‚เชงเซ€ เชจเชฅเซ€ เช…เชฅเชตเชพ เชจเชฅเซ€ เชœเซ‡ เชคเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชฒเชพเช—เชคเซ‹ เชนเชคเซ‹ เชคเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชเช• เช…เชจเชฟเชตเชพเชฐเซเชฏ เชœเชฟเชœเซityเชพเชธเชพ เชœเช—เชพเชกเซ‡ เช›เซ‡. เชœเซ‹ เช†เชชเชฃเซ‡ เช†เชฎเชพเช‚ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เช•เชฟเช‚เชฎเชคเซ‡ เช›เซเชชเชพเชฏเซ‡เชฒเชพ เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณเชจเชพ เชšเชฟเชนเซเชจเซ‹ เช‰เชฎเซ‡เชฐเซ€เช, เชคเซ‹ เช†เชชเชฃเซ‡ เช…เชจเซเชฎเชพเชจ เช•เชฐเซ€ เชถเช•เซ€เช เช•เซ‡ เชเชฒเซ‡เชจ เชชเซ‹เชคเซ‡ เชœเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชญเชฐเชฃเชชเซ‹เชทเชฃ เช…เชจเซ‡ เชชเชพเชฏเชพ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชคเซ‡เชจเซ€ เชœเชฟเชœเซityเชพเชธเชพเชจเชพ เชธเช‚เชคเซ‹เชทเชฎเชพเช‚ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชธเชพเชฎเซ‡เชฒ เชฅเชถเซ‡.

La vida de nuestros antepasados dibuja de alguna forma la lรญnea de nuestros destinos. Y Alain, con su natural ansia humana de conocimiento, se lanza al pozo oscuro que se adivina bajo esa fotografรญa.

Rodrigo, el abuelo, aparece acompaรฑado de un pรบber Ignacio Aberasturi, quien a la postre medrara hasta las mรกs altas esferas de la banca. Y, sin embargo, algo o alguien acabรณ por borrarlo por completo de la escena social, junto con su abuelo. Asรญ que esa foto cobra una especial relevancia en cuanto se desvela la coincidencia de los personajes a la postre desaparecidos.

Alain intentarรก tirar del hilo, recurriendo a la joven Marรญa Aberasturi. Entre ambos consiguen trazar una interesante lรญnea de investigaciรณn que los conduce hasta la Alemania nazi. Rastreando, no cabe duda de que las vidas de Rodrigo y de Ignacio llegaron hasta Berlรญn, como un tren del pasado colmado de dudas y oscuros presagios. Aquellos tiempos bรฉlicos que estuvieron a punto de transformar el mundo en un monstruoso planeta parecen aรบn mรกs lejanos para dos jรณvenes como Alain y Marรญa.

เชคเซ‡เชฅเซ€, เชคเซ‡เช“ เชœเซ‡ เชฌเชงเซเช‚ เชถเซ‹เชงเซ€ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เช…เช‚เชฆเชฐเชฅเซ€ เชนเชšเชฎเชšเชพเชตเซ€ เชฆเซ‡เชถเซ‡, เชœเซเชฏเชพเช‚ เชฆเชฐเซ‡เช• เช—เซเชชเซเชค เช† เชฐเซ€เชคเซ‡ เชตเชงเซ เชธเชพเชฐเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชธเชฎเชœเชพเชฏ เช›เซ‡, เช…เชจเชฟเชตเชพเชฐเซเชฏเชชเชฃเซ‡ เช—เซเชชเซเชค, เช…เชจเชฟเชตเชพเชฐเซเชฏเชชเชฃเซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช•เชฅเซ€ เช›เซเชชเชพเชฏเซ‡เชฒเซเช‚ เช›เซ‡, เช–เชพเชธ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชเชตเชพ เชธเช‚เชฌเช‚เชงเซ€เช“ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช•เซ‡ เชœเซ‡เช“ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชชเชพเชฐเชฟเชตเชพเชฐเชฟเช• เชตเซƒเช•เซเชทเชจเซ€ เชธเชพเชšเซ€ เช“เชณเช– เชœเชพเชฃเซ€ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡.

เชตเชฐเชธเชพเชฆเชจเซเช‚ เชถเชนเซ‡เชฐ, เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ

เช†เชฏเซ‹เชจเซ‡เชจเซเชธ

Arrancar una carrera literaria con una novela histรณrica de este calado ya augura, por lo menos, atrevimiento. En su debut literario, Alfonso del Rรญo demostrรณ ese cuajo del escritor en ciernes con madera de buen narrador. Y pese a ciertas carencias en la caracterizaciรณn de sus protagonistas, la historia te conduce irremisiblemente a ese otro mundo anterior con la pujanza de las buenas tramasโ€ฆ

เชตเชฐเซเชท 425 เช–เซเชฐเชฟเชธเซเชค เชชเช›เซ€. เชเชŸเชฟเชฒเชพ เชฐเซ‹เชฎ เชจเชœเซ€เช• เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡. เชชเซ‹เชช เชฒเซ€เช“ เชœเชพเชฃเซ‡ เช›เซ‡ เช•เซ‡ เชœเซ‹ "เชญเช—เชตเชพเชจเชจเชพ เชถเชพเชช" เชคเซ‡เชฃเซ€เชจเซ‡ เชœเซ€เชคเซ€ เชจ เชถเช•เซ‡, เชคเซ‹ เชคเซ‡ เชตเชนเซ‡เชฒเชพ เช…เชฅเชตเชพ เชชเช›เซ€เชจเชพ เชธเชฎเชฏเชฎเชพเช‚ เช•เซ‹เชˆ เช…เชจเซเชฏ เชนเชถเซ‡. เชคเซ‡เชฅเซ€ เชคเซ‡ เช‡เช“เชจเซ‡เชธเชจเซ‡ เชธเซ‹เช‚เชชเซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เช…เชฎเชฐเชคเซเชตเชฅเซ€ เช†เชถเซ€เชฐเซเชตเชพเชฆเชฟเชค เชฒเชพเช—เซ‡ เช›เซ‡, เชคเซ‡ เชถเชนเซ‡เชฐเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชเช• เชฐเชนเชธเซเชฏเชฎเชฏ เช›เชพเชคเซ€ เชฆเซ‚เชฐ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เชธเชฎเชฏเซ‡ เช‰เชญเชฐเซ€ เชฐเชนเซ‡เชฒเชพ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชฎเชพเช‚ เชญเชพเช—เซ€ เชœเชพเชฏ เช›เซ‡, เชœเซ‡เชจเซ‡ เชตเซ‡เชจเชฟเชธเชจเชพ เชถเช•เซเชคเชฟเชถเชพเชณเซ€ เชถเชพเช‚เชค เชฐเชฟเชชเชฌเซเชฒเชฟเช• เชฌเชจเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช•เชนเซ‡เชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡. เชตเซ‡เชจเชฟเชธเชจเซ‹ เช•เชพเชฐเซเชจเชฟเชตเชฒ, เช…เชฎเชพเชฐเชพ เชฆเชฟเชตเชธเซ‹เชฎเชพเช‚. เชชเซ‹เชช เชชเซ€เชŸเชฐ II เชจเซ‡ เช•เชชเชกเชพเชตเชพเชณเซ‹ เชฎเชพเชฃเชธ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชซเซ‡เช‚เช•เซ€ เชฆเซ‡เชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡.

เชœเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€ เช—เซเชจเชพเชจเซ‹ เช‰เช•เซ‡เชฒ เชจ เช†เชตเซ‡ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€ เชถเชนเซ‡เชฐเชจเซ‡ เช˜เซ‡เชฐเซ€ เชฒเซ‡เชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡, เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชšเซ‡เชจเชฒเซ‹เชจเชพ เชจเซ‡เชŸเชตเชฐเซเช•เชฎเชพเช‚ เชเช• เช…เช‚เช—เซเชฐเซ‡เชœ เช•เชฐเซ‹เชกเชชเชคเชฟเชจเซ‹ เชชเซเชคเซเชฐ, เชเช• เชฏเซเชตเชพเชจ เชธเซเชชเซ‡เชจเชฟเชถ เชชเซเชฐเชพเชคเชคเซเชตเชตเชฟเชฆเซ เช…เชจเซ‡ เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹เชจเซ‹ เช†เช–เซ‹ เชชเชพเชจเซ‹ เช›เซ‡ เชœเซ‡เชฎเชจเซ‡ เช–เชฌเชฐ เชจเชฅเซ€ เช•เซ‡ เชคเซ‡เช“ เช•เชฏเชพ เชนเชฟเชธเซเชธเชพเชฎเชพเช‚ เชญเชพเช— เชฒเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชฌเชฆเชฒเซ€ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡. เชฆเซเชจเชฟเชฏเชพ. Ioannes เชเช• dizzying เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพ เช›เซ‡. เชทเชกเชฏเช‚เชคเซเชฐ เชšเชฐเซเชšเชจเชพ เช—เซเช‚เชฌเชœ เชธเซเชงเซ€ เชชเชนเซ‹เช‚เชšเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชธเชฎเชฏเชจเซ€ เชŸเชจเชฒเชฎเชพเช‚ เชกเซ‚เชฌเซ€ เชœเชพเชฏ เช›เซ‡. เชตเซ‡เชฒเซเชจเชฟเชธเชฎเชพเช‚ เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เช…เชจเซ‡ เช†เชงเซเชฏเชพเชคเซเชฎเชฟเช• เชนเชฟเชคเซ‹ เชธเช‚เช˜เชฐเซเชท เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เชœเซ‡ Alfเชคเชฟเชนเชพเชธเชฟเช• เชšเซ‹เช•เชธเชพเชˆ เช…เชจเซ‡ เชธเซเชชเซเชฐเชธเชฟเชฆเซเชง เชฒเช•เซเชทเชฃเซ‹ เชธเชพเชฅเซ‡ เช†เชฒเซเชซเซ‹เชจเซเชธเซ‹ เชกเซ‡เชฒ เชฐเชฟเชฏเซ‹ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชฆเชฐเซเชถเชพเชตเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซเชฏเชพ เช›เซ‡. เช…เชตเชฟเชฐเชค เช•เชพเชตเชคเชฐเชพเช–เซ‹เชฐเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชธเชพเชฐเชพเชจเซ€ เชœเซ€เชค เชฎเชพเชŸเซ‡ เชคเซˆเชฏเชพเชฐ เชชเซเชฐเซเชทเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชฎเชนเชฟเชฒเชพเช“ เชตเชšเซเชšเซ‡เชจเซ€ เชฒเชกเชพเชˆเชฎเชพเช‚, เชตเชพเชšเช•เชจเซ‡ เช…เช‚เชคเชฎเชพเช‚ เชœ เชฐเชพเชนเชค เชฎเชณเชถเซ‡.

เช†เชฏเซ‹เชจเซ‡เชจเซเชธ
เชฐเซ‡เชŸ เชชเซ‹เชธเซเชŸ

เชเช• เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชฎเซ‚เช•เซ‹

เชธเซเชชเชพเชฎ เช˜เชŸเชพเชกเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช† เชธเชพเช‡เชŸ Akismet เชจเซ‹ เช‰เชชเชฏเซ‹เช— เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชคเชฎเชพเชฐเซ‹ เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชกเซ‡เชŸเชพ เช•เซ‡เชตเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเซเชฐเช•เซเชฐเชฟเชฏเชพ เช•เชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเซ‹.