เชชเซŒเชฒเชพ เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ 3 เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

เช† เชชเซเชฐเชฅเชฎ เชตเช–เชค เชจเชฅเซ€ เช•เซ‡ เช•เซ‹เชˆ เชตเชฟเชเซเชฏเซเช…เชฒ เชฒเซ‡เช–เช• เช† เชฌเซเชฒเซ‹เช— เชชเชฐ เช†เชตเซ‡. เช เชชเชฐเชฟเชธเซเชฅเชฟเชคเชฟ เชฎเชพเช‚ เชฎเชพเชฐเชฟเชฏเชพ เชนเซ‡เชธเซ€ เชจเซ€ เชชเชนเซ‡เชฒเชพ เช›เซ‡ เชšเชฟเชคเซเชฐเช•เชพเชฐ เชชเซŒเชฒเชพ เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸ. เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชฅเซ€, เช†เชชเชฃเชพ เชฌเช‚เชจเซ‡ เชตเชšเซเชšเซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เช†เชจเชพ เชšเซ‹เช•เซเช•เชธ เชฌเซเชฐเชนเซเชฎเชพเช‚เชกเชจเซ‡ เชธเช‚เชฌเซ‹เชงเชฟเชค เช•เชฐเซ€เช เช›เซ€เช เชฌเชพเชฌเชคเชจเชพ เชธเซŒเชฅเซ€ เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชพเชคเซเชฎเช• เชชเชพเชธเชพ เชชเชฐ เชธเซเชตเชชเซเชจเชฆเซเชฐเชทเซเชŸเชพ เช•เชฅเชพเช•เชพเชฐเซ‹. เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช• เชฒเซ‡เช–เช• เชคเซ‡เชจเชพ เชฆเซเชฐเชถเซเชฏเซ‹เชจเซ‡ เชคเซ‡ เชœ เชฐเซ€เชคเซ‡ เช•เซ‡เชตเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเช•เชกเชตเซเช‚ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเชตเชพเชจเซเช‚ เชชเชธเช‚เชฆ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชœ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช• เชšเชฟเชคเซเชฐเช•เชพเชฐ เชคเซ‡เชจเซ€ เช›เชฌเซ€เช“เชจเซ‡ เชฎเชนเชพเชจ เชตเชพเชฐเซเชคเชพเช“เชฅเซ€ เชถเชฃเช—เชพเชฐเชตเชพ เชฎเชพเช‚เช—เซ‡ เช›เซ‡. เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เช“ เชœเชพเชฏ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เช“ เชซเช•เซเชค เชคเซ‡ เชฎเซ‡เชณเชตเซ‡ เช›เซ‡.

Solo se dan esporรกdicamente los casos en los que todo se confabula y el creador artรญstico lo es en su mรกxima expresiรณn. Es lo que ocurre con estas dos ยฟescritoras? ยฟIlustradoras?โ€ฆ, en la confusiรณn estรก la gracia. La cuestiรณn es que la coincidencia generacional de Marรญa y de Paula nos ubica en la extraรฑa tesitura de las coincidencias emparejadas de la virtud, como aquello de Cervantes y Shakespeare o de Ronaldo y Messi si bajamos al terreno del pan y circo de nuestro tiempo.

เชชเชฐเช‚เชคเซ เชชเซเชฐเซ‹เชธเซ‡เช‡เช• เช‰เชฆเชพเชนเชฐเชฃเซ‹ เชชเช›เซ€ เชซเชฐเซ€เชฅเซ€ เช‰เชกเชพเชจ เชญเชฐเซ€เชจเซ‡, เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸเชจเชพเช‚ เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹ เชฎเซ‚เช‚เชเชตเชฃเชฎเชพเช‚ เชฎเซ‚เช•เซ‡ เช›เซ‡ เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เช•เซ‹เชˆเชจเซ‡ เช–เชฌเชฐ เชจเชฅเซ€ เชนเซ‹เชคเซ€ เช•เซ‡ เช†เช—เชฒเชพ เชชเซƒเชทเซเช  เชชเชฐ เชถเซเช‚ เชฎเชณเชถเซ‡, เชœเซ‹ เชตเชพเชฐเซเชคเชพเชจเซ‹ เชฆเซ‹เชฐ เชšเชพเชฒเซ เชฐเชนเซ‡เชถเซ‡ เช…เชฅเชตเชพ เชฌเชงเซ เชธเช‚เชถเซเชฒเซ‡เชทเชฃ เช…เชฅเชตเชพ เชธเซ‚เชšเชจ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชธเช•เซเชทเชฎ เชฌเซเชฐเชนเซเชฎเชพเช‚เชกเชฎเชพเช‚ เชซเชฐเซ€เชฅเซ€ เช—เซ‹เช เชตเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเชถเซ‡. เชคเซเชฐเชพเชŸเช•เชถเช•เซเชคเชฟเชจเซ‹ เชนเชฟเชชเซเชจเซ‹เชŸเชฟเชเชฎ เชœเซ‡ เช†เชชเชฃเชจเซ‡ เช•เชพเช—เชณเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เช…เชตเชฒเซ‹เช•เชจ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชธเชฐเซเชœเชจเชพเชคเซเชฎเช• เช•เซ‹เชฎเซเชชเซ‡เชจเซเชกเชฟเชฏเชฎ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เช…เชธเซเชคเชฟเชคเซเชตเชจเชพ เชญเซเชฐเชฎเชตเชพเชฆเชจเซ€ เชธเช‚เชชเซ‚เชฐเซเชฃ เช•เชตเชพเชฏเชค เชฎเชพเชคเซเชฐ เชซเซ‹เชฐเซเชฎเซ‡เชŸเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชธเชพเชนเชฟเชคเซเชฏเชฎเชพเช‚ เชฌเชจเชพเชตเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ€ เช›เซ‡. เชชเชฐเช‚เชคเซ เช…เช‚เชคเชฟเชฎ เช…เชตเช•เชพเชถ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชตเชงเซ เช†เช—เชณ เชชเชนเซ‹เช‚เชšเชตเซเช‚.

เชชเซŒเชฒเชพ เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชŸเซ‹เชšเชจเชพ 3 เชญเชฒเชพเชฎเชฃ เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

เชœเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เช…เช‚เชค เชธเซเช•เซเชฐเซ€เชจ เชชเชฐ เชฆเซ‡เช–เชพเชฏ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชถเซเช‚ เช•เชฐเชตเซเช‚

Cuando el show de Truman estรก a punto de terminar, uno de los televidentes que hacรญa pocos instantes vivรญa la apoteosis de la liberaciรณn de Truman, comenta ya con tono aburrido ยฟQuรฉ echan ahora? Sรญ, la vida es mรกs efรญmera en esta รฉpoca. Paradรณjicamente, vivimos mรกs aรฑos que hace siglos, pero aprovechamos menos el momento. Porque si no hay รฉxtasis inmediato solo queremos alcanzar nuevas cimas emocionales imposibles de disfrutar.

The end es un cartel en la fingida infinitud de nuestro universo. Hacia allรญ vamos con la inercia del cordero al redil. Concesiรณn tras concesiรณn, la infancia acaba por olvidarse y lo cierto es que ese era el รบnico final que importaba.

เช…เช‚เชค เชตเชฟเชถเซ‡เชจเซเช‚ เชชเซเชธเซเชคเช• เชœเซ‡ เชšเซ‡เชคเชตเชฃเซ€ เชตเชฟเชจเชพ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เช†เชชเชฃเชจเซ‡ เชฌเซ‡ เชญเชพเช—เชฎเชพเช‚ เชตเชฟเชญเชพเชœเซ€เชค เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡ เชตเชฐเซเชทเซ‹ เชธเซเชงเซ€ เช–เซ‡เช‚เชšเชพเชฏ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เช•เซเชฏเชพเชฐเซ‡เชฏ เชธเชฎเชพเชชเซเชค เชฅเชคเซเช‚ เชจเชฅเซ€ เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เชคเซ‡เช“ เช—เซŒเชฐเชตเชจเซ‡ เชฏเชพเชฆเชถเช•เซเชคเชฟ เชธเชพเชฅเซ‡ เช—เซ‚เช‚เชšเชตเซ‡ เช›เซ‡. เช…เชจเซ‡ เชชเช›เซ€ เช…เชฎเซ‡ เชŸเซเชฐเซ‡เชจเซ‹ เชฒเชˆเช เช›เซ€เช, เช…เชฎเซ‡ เชญเซ‚เชฒเซ€ เช—เชฏเซ‡เชฒเชพ เชจเช—เชฐเซ‹เชฎเชพเช‚ เชนเซ‹เชŸเซ‡เชฒ เชฐเซ‚เชฎ เช…เชจเชพเชฎเชค เชฐเชพเช–เซ€เช เช›เซ€เช, เช…เชฎเซ‡ เชธเซเช•เซเชฐเซ€เชจเซ‹ เชชเชฐ เช…เชŸเช•เซ€เชจเซ‡ เชœเซ€เชตเซ€เช เช›เซ€เช เช•เซ‡ เช•เซ‹เชˆ เช…เชฎเชพเชฐเซ€ เชธเชพเชฅเซ‡ เชตเชพเชค เช•เชฐเชตเชพเชจเซเช‚ เชจเช•เซเช•เซ€ เช•เชฐเซ‡ เช…เชจเซ‡ เช…เชฎเชจเซ‡ เช†เช—เชณเชจเซ€ เชšเชพเชฒ เชตเชฟเชถเซ‡ เชœเชฃเชพเชตเซ‡, เชœเซ‡ เชธเชญเชพเชจเชชเชฃเซ‡ เช†เชชเชฃเชจเซ‡ เช†เชชเชฃเชพ เช…เช‚เชคเชจเซ€ เชจเชœเซ€เช• เชฒเชพเชตเชถเซ‡. เชตเชฐเซเชทเซ‹เชฅเซ€ เชถเซ‹เชงเซ‡ เช›เซ‡. เชชเชฃ เช เช…เช‚เชค เช†เชตเชคเซ‹ เชจเชฅเซ€. เช…เชจเซ‡ เช…เชšเชพเชจเช• เชเช• เชฆเชฟเชตเชธ เช†เชชเชฃเซ‡ เชœเชพเช—เซ€เช เช›เซ€เช เช…เชจเซ‡ เช–เชพเชฒเซ€เชชเชฃเซเช‚ เช…เชจเซเชญเชตเซ€เช เช›เซ€เช: เช…เช‚เชค เชธเซเช•เซเชฐเซ€เชจ เชชเชฐ เชฆเซ‡เช–เชพเชฏ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เช…เชฎเซ‡ เชฌเซ€เชœเซ€ เชตเชพเชฐเซเชคเชพ เชถเชฐเซ‚ เช•เชฐเชตเชพเชจเซเช‚ เชจเช•เซเช•เซ€ เช•เชฐเซ€เช เช›เซ€เช. เชœเซเชฏเชพเช‚ เช†เชชเชฃเซ‡ เช•เซเชฏเชพเชฐเซ‡เชฏ เชกเซ‹เชณ เชจ เช•เชฐเชตเซ‹ เชชเชกเซ‡ เช•เซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เชเช•เชฌเซ€เชœเชพเชจเซ‡ เช“เชณเช–เชคเชพ เชจเชฅเซ€.

เชœเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เช…เช‚เชค เชธเซเช•เซเชฐเซ€เชจ เชชเชฐ เชฆเซ‡เช–เชพเชฏ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชถเซเช‚ เช•เชฐเชตเซเช‚

เช‡เชฒ

La obra de arte es el cuerpo. En la visiรณn antropocรฉntrica del mundo y del universo, desde el hombre de Vitruvio al Ecce Homo o a la Libertad guiando al pueblo, la imagen del cuerpo humano es el emblema a conquistar para cรกnones perfectos o perturbadoras imรกgenes. Sangre, sudor, muerte y pasiรณn. Hasta que polvo seamos, lo รบnico que nos queda es la idea de que albergamos alma bajo la piel y que el orgasmo puede ser la รบnica forma de sentir el tacto de Dios.

เช† เชถเชฐเซ€เชฐ เชตเชฟเชถเซ‡เชจเซเช‚ เชชเซเชธเซเชคเช• เช›เซ‡. เชเชตเชพ เชถเชฐเซ€เชฐ เชชเชฐ เชœเซ‡ เชชเซเชฐเซ‡เชฎ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชชเซเชฐเซ‡เชฎ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชถเชฐเซ€เชฐ เช•เซ‡ เชœเซ‡ เชฆเซเชฐเซเชชเชฏเซ‹เช— เชชเชฃ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เชธเซ‡เช•เซเชธ เช…เชจเซ‡ เชฌเชพเชณเชœเชจเซเชฎ, เช—เชฐเซเชญเชชเชพเชค เช…เชจเซ‡ เชฒเซ‹เชนเซ€, เช—เช‚เชฆเช•เซ€ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เช‰เชฒเซเชฒเช‚เช˜เชจ เชฅเชพเชฏ เช›เซ‡. เชšเชฟเชคเซเชฐเช•เชพเชฐเชจเชพ เชนเชพเชฅเชฎเชพเช‚ เชฌเชฟเชจ-เช•เชฒเชพเชคเซเชฎเช• เชธเชพเชฎเช—เซเชฐเซ€ เชœเซ‡ เชฒเช–เซ‡ เช›เซ‡, เชฒเซ‡เช–เช• เชœเซ‡ เชœเซเช เช›เซ‡.

เช‡เชฒ เชคเซ‡ เชฎเซ‡เชฎเชฐเซ€ เช…เชจเซ‡ เชตเชพเชฐเชธเชพ เชธเชพเชฅเซ‡ เชธเช‚เชฌเช‚เชงเชฟเชค เช›เซ‡, เชœเชจเซเชฎ เช…เชจเซ‡ เชจเซเช•เชธเชพเชจ เชตเชฟเชถเซ‡ เชตเชพเชค เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เชชเซ‡ generationsเซ€เช“ เชชเชพเชฐ เช•เชฐเซ‡ เชคเซ‡เชตเซ€ เช‡เชšเซเช›เชพ เชตเชฟเชถเซ‡, เชตเชฟเชฆเซเชตเชพเชจ เช…เชจเซ‡ เช•เชพเชชเซ‡เชฒเชพ เชนเชพเชตเชญเชพเชต. เชฌเชณเชตเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชชเชฒเชพเชฏเชจ เชชเชฐ, เชฎเชฟเชคเซเชฐเชคเชพ เชชเชฐ เช…เชจเซ‡ เชšเชฟเชฒเซ€ เชชเชฐ. เชคเซ‡ เชเช• เชฎเชนเชฟเชฒเชพเชจเซเช‚ เชšเชฟเชคเซเชฐ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เช—เซเชฒเซ‡เช เชตเช—เชฐ เชชเชพเช›เชณ เชœเซ‹เชตเชพเชจเซเช‚ เชœเซ‹เช–เชฎ เชฒเซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชจเชตเชพ เชœเซ€เชตเชจ เชคเชฐเชซ เช†เช—เชณ เชตเชงเซ‡ เช›เซ‡.

เชง เช‡เชฒ, เชชเซŒเชฒเชพ เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ

เชนเซ€เชฐเซ‹เชˆเชกเชพเชธ

Un libro de Ovidio hecho suyo, de Paula Bonet. Amar con el toque mรญstico que le dio el poeta para finalmente sucumbir al extraรฑo lirismo de unas ilustraciones que parecen desvelar todos los secretos que las apasionadas palabras soterran para trascendencia de sus emociones de aquellos dรญas convertidas en estas imรกgenes en las ciertas pulsiones que se ocultan detrรกs.

Theเช‚เชกเซ€ เชตเซ‡เชฆเชจเชพเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชฒเช–เซ‡เชฒเชพ เชชเชคเซเชฐเซ‹. เชชเซŒเชฐเชพเชฃเชฟเช• เชœเช—เชคเชจเชพ เชธเซเชชเซเชฐเชธเชฟเชฆเซเชง เชจเชพเชฏเช•เซ‹, เชฐเชพเชฃเซ€เช“ เช…เชจเซ‡ เช…เชชเซเชธเชฐเชพเช“ เช…เชฎเชจเซ‡ เชชเชคเซเชฐ เชธเซเชตเชฐเซ‚เชชเซ‡, เชตเชฟเชถเซเชตเชพเชธเช˜เชพเชค, เชคเซเชฏเชพเช— เช…เชจเซ‡ เชฐเซ‹เชทเชจเซ‡ เช•เชพเชฐเชฃเซ‡ เชฅเชคเซ€ เชชเซ€เชกเชพ เชฎเซ‹เช•เชฒเชถเซ‡. เชถเชพเชธเซเชคเซเชฐเซ€เชฏ เชœเช—เชคเชฎเชพเช‚ เชธเซเชคเซเชฐเซ€เชคเซเชตเชจเชพ เช‰เชคเซเช•เซƒเชทเซเชŸเชคเชพเชจเชพ เชตเชงเซ เชเช• เช‰เชฆเชพเชนเชฐเชฃเชฎเชพเช‚, เช† เชจเชพเชฏเชฟเช•เชพเช“ เชชเซเชฐเซ‡เชฎเซ€เช“ เช…เชจเซ‡ เชชเชคเชฟเช“ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชถเชพเชถเซเชตเชค เชชเซเชฐเซ‡เชฎเชจเซ€ เชถเชชเชฅ เชฒเซ‡เชคเชพ เชคเซ‡เช“เชจเซ‡ เชคเซเชฏเชœเซ€ เชฆเซ‡เชตเชพ เชชเชฐ เชฒเชพเช—เซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชธเชพเชšเชพ เชฆเซ griefเช–เชจเซ‡ เช›เซเชชเชพเชตเชตเชพเชจเซ‹ เชชเซเชฐเชฏเชพเชธ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชชเชฐเช‚เชคเซ เชคเซ‡เช“ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชถเชฌเซเชฆเซ‹เชจเชพ เช•เซเชฐเซ‹เชง เช…เชจเซ‡ เช•เซเชฐเซ‹เชง เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชคเซ‡เช“ เช†เช—เซ‡เชตเชพเชจ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชฒเซ‡เช–เช• เชฌเชจเซ‡ เช›เซ‡. เชคเซ‡ เชตเซ‡เชฆเชจเชพ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เช‰เชคเซเช•เชŸเชคเชพเชฅเซ€ เชญเชฐเซ‡เชฒเซ€ เช•เชฐเซ‚เชฃ เชตเชพเชฃเซ€ เชธเชพเชฅเซ‡ เชฌเซ‹เชฒเซ‡ เช›เซ‡.

เชนเซ‡เชฐเซ‹เช‡เชกเชพเชธ, เชชเซŒเชฒเชพ เชฌเซ‹เชจเซ‡เชŸ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ
เชฐเซ‡เชŸ เชชเซ‹เชธเซเชŸ

เชเช• เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชฎเซ‚เช•เซ‹

เชธเซเชชเชพเชฎ เช˜เชŸเชพเชกเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช† เชธเชพเช‡เชŸ Akismet เชจเซ‹ เช‰เชชเชฏเซ‹เช— เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชคเชฎเชพเชฐเซ‹ เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชกเซ‡เชŸเชพ เช•เซ‡เชตเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเซเชฐเช•เซเชฐเชฟเชฏเชพ เช•เชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเซ‹.